Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Borsody István: A nemzetiségi jog és a magyar kisebbség

kollektív jogi..." — „Hia csak individuális lenne, akikor ez azt jelentené, hogy mindenkinek jogában áll saját nemzetiségét érvényesíteni; ha azonban nem érvényesíti, az az ő magánügye ..." „... de semmiféle nemzetiségi joga nem lenne az ön tudat nélküli néptömegnek, amely jogait nem kérné számon; az állam csak a nemzetiség legmagasabb osztályait részesítené védelemben: avval, hogy szabadkezet kapna az öntudatlan rétegek elnemzetlenítésére, magát a nemzetiséget telhetné tönkre. Aki ismeri a nemzetiségi harcok gyakorlatát, az tudja, hogy arról van szó: milyen 'védelemben részesüljön az öntudatlan nép?" A nemzetiségi jogokat nem sikerült általános kollektív jogoknak elismertetni. így a szabadság gondolata megvalósította ugyan az emberi jogok élvét, de az emberi jogihoz tartozó nemzetiségi jogot még elvben se tudta törvényesíteni.

Az emberi jogok érvényesülésével megindult az egyén fejlődése és azokban a boldog országokiban, ahol állam és nemzet egyet jelentettek, meghozta a nemzeti kultúra gyümölcseit a polgáriasodást, a művelődést, a nyelv és kultúra harmonikus együttműködését. így született meg a nép nemzeti öntudata és az egészséges nacionalizmus. Ez a nacionalizmus lendítette magasba a nemzeteket, a szellemi és anyagi jólét felé; a nemzeti öntudat: az összetartás, erény, büszkeség, becsület érzései pedig a nemzet fejlődésének erkölcsi alapjául szolgáltak.

*

De ott ahöl nemzet és állam nem fedte egymást, ott a nacionalizmus a békétlenség csírája lett. Mert az államalkotó nemzetek nyugati mintára ai nemzeti állam elvét tették magukévá és az egységes állam — egységes nemzet gyakorlatát igyekeztek keresztülvinni — ott is, ahol többféle nemzetiségi élt. A nemzetiségeknél azonban az emberi jogok nyomán ugyancsak be