Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-05-01 / 5. szám - Nagy Barna: Képzőművészet Szlovenszkón

vészi hitvallás, mely az életen s a lélek rezgésein épül. Szlovenszkón művészt vagy agyondícsérni, vagy agyonbunkózni szoktak.

De a fent elmondottak nem akarják azt bizonyítani, hogy u. n. szlovenszkói művészeten kívül nincs más művészet. Nem. Én csak azt akartam kifejteni, hogy általános helyzetünk igenis megköveteli ezt a „szlovenszkóiasságot", mert minden kultúrmegmozdulást a mi magyar fejlődésünk szolgálatába kell állítani. De ha akad oly komoly művészi megnyilatkozás, mely nem is szlovenszkói, de tökéletességével az abszolút kultúrák határán mozog, nem szabad magunkat elragadtatni s létjogosultságát azonnal tagadni, mérjük azt objektív filozofikus mértékkel, úgy mint az emberiság közös kincsét. De ez a művészet legyen azután tökéletes, mert mi értelme volna nálunk Európát ügyetlenül utánozni?

Befejezve rövid fejtegetésemet, térjünk vissza a szlovenszkói lehetőségekhez. Szlovenszkón igaz művészetet ígérő gazdasági jóléten és függetlenségen kívül objektív művészszemmel látó kritikusokat kell nevelni, olyanokat, akiknek mer hinni a közönség. Szlovenszkón általában magasabb kultúrszínvonalat kell teremteni, de egyúttal magyarabbat és szociálisabb a t is, hogy művészeinknek ne kelljen hivatalokat vállalniuk, vagy vasat kovácsolniuk. Ha ez meg lesz, lesz olyan mővészetünk, mely megállja a helyét az egyetemes emberi kultúrközösségben.