Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-05-01 / 5. szám - Nagy Barna: Képzőművészet Szlovenszkón

NAGY BARNA:

KÉPZŐMŰVÉSZET SZLOVENSZKÓN.

Úgynevezett „szlovenszkói magyar képzőművészetről" beszélni vajmi nehéz, vagy legalább is igen kényes dolog. Nehéz, mert amikor a szlovenszkói magyar festészetet vagy szobrászatot emlegetni halljuk, a közszellem már eleve önálló s ami fontos, „eredeti magyar művészeti" ikultúrmegnyílvánulást helyez kilátásba, amit helyeselni és propagálni szinte magyar kötelesség, annak ellenére, hogy ez a rajongás alig haladja túl a nemzeti virtuskodások komoly és pozitív eredményeket el nem érő színvonalát. Ez a „művészet" csak a külsőségeik és nem a mélységek keresése, tehát csak a dekorativ

ifestőiesség határán mozog, mélyértelmű lelki vonatkozások nélkül. A népviseleti harmonikus tarkaság még nem jelent 'igaz művészi törekvést, mert hiszen az nem a lényeg s nem az élet. Tudjuk, a külsőségek gyakran mily réimséges egyéni és tömegtragédiákat, keserves életsorsokat takarnak, amelyeket a szlovenszkói művészet csak kevés százalékban lát meg és fejez ki, a rajongás tehát csak külsőséges, mert magyar nemzeti öntudat Szlovenszkón nincs, nincs az ezrekre menő tömeg nagyszerű értelmében. S ahol nincsenek megszervezett tömegek, vájjon kitermelhet-e magából az egyed oly sajátságos eredetiséget, mely az egész nemzet mentalitását képviseli? Aligha. Nálunk mindmáig az a meghatározás, hogy szlovenszkói magyar képzőművészet csupán földrajzilag fedi a fogalom valóságát. Tehát: művészi törekvései vannak a csehszlovák köztársaság keretén belül élő magyarságnak, vagy esetleg oly értelemben beszélhetünk u. n. szlovenszkói magyar képzőművészetről, hogy művé-