Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-04-01 / 4. szám - Színház, film - Magyar színjátszóforma
SZÍNHÁZ, FILM Magyar színjátszóforma. Több európai nemzet színjátszóművészetének önálló játékforma felé való törekvése bizonyítja, hogy az önálló magyar színjátszóforma megvalósítható. Az önálló játékforma szükségét bizonyítjuk, mikor a játékforma önállóságát mindig kihangsúlyozó orosz és japán színjátszásra hivatkozunk. Az orosz színjátszás, bár sokat veszített már eredetiségéből, még ma is magasan az általános színjátszás felett áll. Európa és Amerika fővárosainak még ma is az oroszul játszó színtársulat előadása jelent hiánytalan színházi élményt. Az orosz színjátszásnak ez az ereje, a színpad áldozatos kiszolgálásán és a színművéset ihletett kiteljesítésén kívül faji sajátságaiban van. Ezeket az adottságokat kellő mértékben állítják színjátszásuk szolgálatába. Helyesen élnek velük és azokat mindeneken felül nélkülözhetetlen játékalapnak tekintik. Nemcsak az orosz színpadi művek, hanem a világirodalom bármely más színpadi művének előadásánál is. Csak másodsorban vehetjük példának a rangsorban első japán színművészetet, amelynek évezredes önálló színpadkultúrája olyan magas színvonalat jelent, amelyet a mai általános európai színjátszás fel sem érhet. Igaz, hogy csak a japán élet és kultúra természetes zártsága tudta és tudja megtartani ezeket a jó! kifejlesztett ősi formákat, de az is igaz, hogy ezek a japán élet és művészetformák alakították ki a sárga-ember győzedelmes jövendőjét. A magyar átjáróház-élet és kultúra túlságosan rugalmas volt a különböző idegen élet és kultúrhatásokra és így önállóan ki sem alakulhatott. Az állandóan bővülő magyar idegenforgalom is bizonyítja, hogy főként a nyugati embert mennyire érdekli a neki más kultúrát jelentő magyar kultúra. A nyugati lélek eredetibb, életerősebb kultúra után való vágyakozása jelentkezik itt. Nem véletlen, hogy a színház az a hely, a színjátszás az a művészet, amin keresztül az idegen legelőször akar „látni." Mikor a magyar színjátékformáról beszélünk, ne gondoljunk színes magyarkodásra, hanem csak az egyszerűen és könnyen színpadra állítható magyar formaadottságokra. A magyar játékforma kialakításának egyszerű törvényei vannak. Elsősorban nem szabad bogarászó elmélkedéssel az általános európai kultúrával való szembehelyezkedesnek és így barbár cselekedettek minősíteni. Annál is inkább, mert a divatos elmélkedésnek ez elég ismeretien terület, — egyszerű és gyakorlati.
