Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-04-01 / 4. szám - Színház, film - Budapesti bemutatók. Cirkusz
A magyar színpadi játékforma első feltétele, hogy a magyar színjátszás megtalálja magyar karakterét. Ennek az új formának az alapja tehát a fajta nemzetalkatában van. önként következik ebből, hogy magát a színpadi fizikaimozgás magyar-formáját is itt találhatjuk meg. Szerencsés körülmény, hogy a magyar mozdulatbőség a legszélesebb lendületektől a legzártabb mozdulatokig enged. (Tágabban mint az orosz mozgásvéna.) A népi karakterből eredő színpadi mozgás a legmagasabb színjátszói fokot képviseli és a játékmozgásnak meglepően bőséges tárháza. A lírai lágyságtól a tomboló vadságig, az intelligens könynyedségtől a primitív súlyosságig minden fokozatban teljesen kifejező mozdulatot kaphatunk onnan, a legváltozatosabb mozgásformákat. A színpadi játék másik tényezőjének, a hangnak természetes magyar adottságait tekintve ugyanígy bőséges alapot találhatunk ott. Ezeknek az adottságoknak maradéktalan és helyes felhasználásával, elsősorban a magyar szó különleges zenéje és a mozgás eredeti szépsége jut érvényre. Nincs európai nép, amelyik ilyen gazdag változatban tudna hangot és mozgást kölcsönözni színjátszásának. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar színjátszóformára való rátalálás és annak kifejlesztése mekkora eredményt jelent, még az egyetemes színjátszás szempontjából is. Hangsúlyozzuk, hogy ez az új játékforma nem a nyersebb, népies formákat kívánja színpadra vinni, hanem a sajátos népi formaértékeket akarja megfelelően művészi fokra emelni, hogy megteremthesse a színjátszás magyar formáját. Budapesti bemutatók. CIRKUSZ. Karl Zuckmayer Katherine Knie cimű színjátékét Kosztolányi Dezső fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. A színjáték magyar cime; Kristóf Katica. Cirkuszdarab. „Művészdarab." A nagyonnagyon fáradt komédia-művészet sodródik itt a művészietlen, de nyugodtabb, kenyeretadó kispolgári világ felé. A kimerült, beteg, gyökerétől elszakadt és haladásképtelen cirkusz halálos vergődése folyik itt. Innen is megtudjuk, hogy bár a cirkuszművészetet a film, sport, a nála izgalmasabb detektivregény és a mai rohanó világ hengerelte le, végeredményben mégis csak saját tehetetlensége fektette kétvállra. Zuckmayer, színjátékéban elsősorban a művészet szimbólumaként állítja be a cirkuszt. De főalakjában, Kristóf Katicában már nem „buzog" a beteg komédiásvér. A cirkusz — jelképesen a mű