Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-04-01 / 4. szám - Szent-Ivány Géza Dr.: A palóc magyarság ethnikuma

részeket, a pásztorkodó emberek kezéből pedig olyan értékű néprajzi tárgyak kerülnek ki, hogy egymás ilyen népművésznek nagy híre van. Ilyen volt pl. Nógrádban a kapáskúti tanyán juhászkodó Barna János, akinek remek faragványai, gyufatartók, feszületek, botok, baltanyelek és egyebekben országos hírre tettek szert. Pedig ezek a pásztor emberek saját fejük és nem minták után faragtak az ő egyszerű eszközeikkel és csodálatos, motívumaikban az ős magyar eredeti ornamentika mintáit találjuk fel, pedig ezeknek az erdei embereknek az ő szűk látókörükben alig volt alkalmuk ezekkel megismerkedni. Nézzük meg egy-egy ilyen faragott, vörösréz és ólommal és választóvizes festészettel díszített, bőrvirágos- sallangós karikás ostort, vagy egy hasonlóan kidolgozott kostökből való dohányzacskót, egy baltanyelet, vagy pirosra pácolt és kivert botot, mennyi eredeti magyaros szín, mennyi érzék és mennyi kézügyesség kellett ahhoz, hogy egy egyszerű kondás, vagy juhász, aki az írást még rovás útján végezte, ilyen, bármely múzeumba beillő műtárgyat elő tudjon állítani primitív eszközökkel. Vagy nézzük a palóc pásztor keze munkáját dicsérő szebbnél szebb faragásé faívó kanalakat, a gyönyörű ékítésű ívó és vadászkürtöket.

Az asszonyok sem maradnak el azonban a palóc férfiak házi munkájától. A szövőszék, amint a palóc mondja — a szátva — egy palócházból sem hiányzik és a — guzsaly —, a rokka télen soha sem pihen. Fehér ruháját, ágybéli ruháját a palóc asszony maga állítja elő, a kender és len termesztés az assszonyok dolga és minden palóc földmíves embernek van egy kis kenderföldje a falu mellett a java földekből, mert a kender csak ilyet szeret.

De nemcsak ruhaneműt sző a palócasszony, hanem fehérruháját szépen ki is hímezi, gyönyörű csipkéket ver. A legszebb hímzéseket a matyóasszonyoknál látjuk, hisz természetes is, mert ők öltöznek és járnak a legcifrább viseletben, a legszebb csipkéket pedig Gömörben verik.

Honti specialitás a palócasszonyoknál a gyönyörűen írt hímes húsvéti tojások készítése.

A fazekas mesterség is házi iparszerű foglalkozása a palócembernek, mikor kis földje munkáját nem kívánta, a gömöri palóc ember a Balogvölgyén, vagy Mellétén, Liccén, Giccén, Sánkfalván fazekat égetett s magam is sokszor láttam Gömörben a falu főhelyén az ilyen fazekas szekereket kirakodni s az asszonyok összegyűjtött csontot, meg gabonát vittek cserébe a fazekakért, tálakért meg bögrékért. De nemcsak egyszerű mázos edényeket, hanem szépen mintázott korsókat és tányérokat is csinálnak a palócok. Az én