Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-04-01 / 4. szám - Szent-Ivány Géza Dr.: A palóc magyarság ethnikuma

részeket, a pásztorkodó emberek kezéből pedig olyan ér­tékű néprajzi tárgyak kerülnek ki, hogy egymás ilyen népmű­vésznek nagy híre van. Ilyen volt pl. Nógrádban a kapáskúti tanyán juhászkodó Barna János, akinek remek faragványai, gyufatartók, feszületek, botok, baltanyelek és egyebekben országos hírre tettek szert. Pedig ezek a pásztor emberek saját fejük és nem minták után faragtak az ő egyszerű esz­közeikkel és csodálatos, motívumaikban az ős magyar ere­deti ornamentika mintáit találjuk fel, pedig ezeknek az erdei embereknek az ő szűk látókörükben alig volt alkalmuk ezek­kel megismerkedni. Nézzük meg egy-egy ilyen faragott, vö­rösréz és ólommal és választóvizes festészettel díszített, bőrvirágos- sallangós karikás ostort, vagy egy hasonlóan kidolgozott kostökből való dohányzacskót, egy baltanyelet, vagy pirosra pácolt és kivert botot, mennyi eredeti magya­ros szín, mennyi érzék és mennyi kézügyesség kellett ahhoz, hogy egy egyszerű kondás, vagy juhász, aki az írást még rovás útján végezte, ilyen, bármely múzeumba beillő műtárgyat elő tudjon állítani primitív eszközökkel. Vagy nézzük a palóc pásztor keze munkáját dicsérő szebbnél szebb faragásé faívó kanalakat, a gyönyörű ékítésű ívó és vadászkürtöket. Az asszonyok sem maradnak el azonban a palóc férfiak házi munkájától. A szövőszék, amint a palóc mondja — a szátva — egy palócházból sem hiányzik és a — guzsaly —, a rokka télen soha sem pihen. Fehér ruháját, ágybéli ruháját a palóc asszony maga állítja elő, a kender és len termesz­tés az assszonyok dolga és minden palóc földmíves ember­nek van egy kis kenderföldje a falu mellett a java földek­ből, mert a kender csak ilyet szeret. De nemcsak ruhaneműt sző a palócasszony, hanem fehér­ruháját szépen ki is hímezi, gyönyörű csipkéket ver. A leg­szebb hímzéseket a matyóasszonyoknál látjuk, hisz termé­szetes is, mert ők öltöznek és járnak a legcifrább viseletben, a legszebb csipkéket pedig Gömörben verik. Honti specialitás a palócasszonyoknál a gyönyörűen írt hímes húsvéti tojások készítése. A fazekas mesterség is házi iparszerű foglalkozása a pa­lócembernek, mikor kis földje munkáját nem kívánta, a gö­­möri palóc ember a Balogvölgyén, vagy Mellétén, Liccén, Giccén, Sánkfalván fazekat égetett s magam is sokszor lát­tam Gömörben a falu főhelyén az ilyen fazekas szekereket kirakodni s az asszonyok összegyűjtött csontot, meg gabo­nát vittek cserébe a fazekakért, tálakért meg bögrékért. De nemcsak egyszerű mázos edényeket, hanem szépen mintá­zott korsókat és tányérokat is csinálnak a palócok. Az én

Next

/
Thumbnails
Contents