Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-04-01 / 4. szám - Pongrácz Kálmán: Uj humanizmus?
PONGRÁCZ KÁLMÁN: UJ HUMANIZMUS? Küldöm dr. Strohbach Jenő kedves barátomnak.. Paradoxonnak látszik és mégis igazság: igazán korszerű csak az lehet, aki végzetszerűen korszerűtlen. Mire egy gondolat, felismerés vagy szellemi áramlat általánosan elfogadottá lesz a társadalom életében — ez az igazság már igen sok tekintetben korszerűtlenné is vált. Hiszen a változás mások által még észre nem vehető jelentkezését észrevenni, öntudatositani, formálni, rendszerbe önteni — ez csak zsenik, írók, tudósok, politikusok, művészek privilégiuma. Ők azok, akik az élet felismerhetetlen nyers erőit a fejlődés vagy más ideál érdekében „munka alá veszik", hasznosítják, kiformálják, öntudatosítják és rendszerbe öntik s bár munkájuk a lét legrejtettebb s legmélyebb vonatkozásai mellett csak kezdetleges szárnypróbálgatásnak látszik, mégis az egyes változásoknak nevet ők adnak, s az ő tollúk, ecsetjük, vésőjük az a szerszám, amellyel egy uj igazságkört, vagyis egy uj világot lehet teremteni a semmiből: egy gondolatból, érzésből vagy szeszélyes hangulatból. Ki gondolta volna a múlt század végén, hogy a még szerzőjük által is korszerűtlennek bélyegzett elmélkedések már egy félévszázad múltán annyira aktuálisak lesznek? Amikor a hetvenes években Nietzsche megírta „Unzeitgemässe Betrachtungen” c. munkáját biztosan maga sem számított arra, hogy fejtegetéseit majd komolyan veszik, sőt meg is akarják valósítani éppen azok a filiszterek, akiket ő annyira lenézett és szíve legmélyéből megvetett. De hiába! Tempora mutantur... A filozófusokat még akkor sem igazolja az idő, ha álmaikat valóra is váltja. Nietzsche célkitűzése: a görög történelem életformáló tradícióinak követésében saját magára találó németség ma hivatalos program a III. Birodalomban. De milyen iróniája a sorsnak és milyen tragédiája a filozófusnak, hogy ennek a hellén—német újjászületésnek hőse ma nem az ő általa megálmodott apollói magaslatokban élő Übermensch, hanem a harci zsákmány után induló és európai kultúra ellen törő német kispolgár — német tömegember. A legszélsőségesebben individualizmust hirdető elmélet lett az eddigi leghatalmasabb kollektív megmozdulás kiindulópontja. „Sklavenmoral" lépett a megálmodott „Herrenmoral" helyébe. Az individuum „fölemelése" helyett ennek tervszerű teljes feloldása lett hivatalos program s
