Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-03-01 / 3. szám - Színház, film, rádió - Ágis tragédiája

lyet, elhitetik Ágissal, hogy ő Isten küldötte. A „megszállott" Á g i s elüldözi L e o n i - dast és új-világ-építő munkába kezd. Forradalmi eszménye a nép. Tragédiája, mint a legtöbb népvezéré, hogy nem is ismeri a népet. Nem a népből jött és nem is találhatja meg a hozzá vezető utat. Hiába indul el, minden út hívei hatalmi és anyagi érdekeibe torkol. Á g i s elé népies „kulisszákat" tóinak, melyek eltakarják előle a népet. A reformer Á g i s nem lát át a kulisszákon és reformjai így csak a kulisszákat érik. Egész Spártában egyedül ő veszi komolyan az életrehívott likurgosi-törvényeket. Fiát ledobatja a Taygetos-hegyéről, idegen származású feleségét elüldözi, ő maga minden vagyonát szétosztja és kenyéren-vízen él. Á g i s felesége, A g i a r i is helyét a „démon'*' foglalja el, aki egy kis időre még fel tudja gyújtani Ágisban a reformert is. Á g i s sajátkezűleg szúrja le a katonai diktatúrára törekvő D e m ok r a t e s t, — de ez már késő. Hívei elpártolnak tőle és ellene uszítják a népet is. L e o n i d a s könnyűszerrel győz. Ág is az új-hitnek épített templomba menekül és a „nép" meggyújtja Á g i s felett az „újhit" templomát. Agaris, az idegen asszony szépíti meg Á g i s halálát; együtt issza ki a méregpoharat Ágissal, amelyet Leonid a s küldött Á g i s részére.

A neveken és jelmezeken kívül minden a változatlan örök mát célozza itt. Ez a darab, a ma politikai, társadalmi, szociális és erkölcsi képe is. Kár, hogy minden állásfoglalás nélkül való, csak megmutat és intelligensen, de óvatos mértékkel bírál. Olyan óvatosan, hogy így nem is érkezhetik el minden drámák végső céljához. Másik gátló körülmény az a tény, hogy minden dráma a főhőssel áll, vagy bukik. Márkus Ágisa nem drámatartó hős. Bátortalanul megrajzolt inkább felvázolt alak, olyan tengely, amely nem bírja el a dráma terhét. Éppen ezért a darab első és harmadik része szétfolyó, nem ritkán unalmas és csak a második részben éled fel, amikor kissé Á g i s is életre kap.

Hét képen át hiába keressük az élményt-adó költőt, aki nemcsak megmutat, de megelevenít és tanít, és irányt ad. Nagyon le kell fokoznunk igényünket és akkor a sokoldalú irodalmár dúsan díszített drámáját olyan színpadi műnek látjuk, amelyik azért minden részletében felette áll a mai átlag színi-irodalomnak.

A Nemzeti Színház mint írónak, mint rendezőnek, mint díszlet- és jelmeztervezőnek teljes teret engedett Márkusnak és így a felelősség nagy részét sikeresen el is hárította magáról.

A nagy apparátussal elkészített előadásnak csak két egész értékű szereplője van: Bajor Gizi és K ü r t h y György. A többiek inkább csak helytállónak.