Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-12-01 / 10. szám - Dr. Kazocsa Sándor: A forradalmár költő könyvtára

könyvtárból négy könyvet emelek ki, mint olyanokat, melyek megérdemlik a külön bemutatást. Ezek közül Kazinczy Zrínyinek Minden Munkái 1817-es kiadványához Batsányi a következő jegyzetet fűzi: „A nyelvre és versalkotásra nézve, ugyanezt mondhatni Zrínyiről, Gyöngyösi Istvánhoz képest, akit ma némely értetlenül csevegő kis Critikusok (K a z i n t z i, Rumi e t c.) oly igen kisebbítenek; azt sem tudván a szegény jámborok mit és miről beszélnek. Az okos magyar Olvasó tiszteli, betsüli és szereti mind a kettőt és dicséri mindenikben azt a mi valóban ditséretre méltó; legkevesebbet sem ügyelvén az olyan balgatag kis-birákra! Batsányi." A másik könyvet ugyancsak Kazinczy adtat ki: Dayka Gábor Versei (1813.). Ennek a kötetnek „A' r é n y becse" c. versénél Batsányi vörös ironnal a „rény" szót kihúzta és a margóra azt írta, hogy „nem Dayka faragta ezt; a Kiadó hazudta rá!", t. i. legnagyobb irodalmi ellenfele és ellensége: Kazinczy. Ugyanehhez a kötethez van kötve ugyancsak Kazinczynak Poétái berke, melynek címlapján Batsányi Kazinczy Széphalomját a következő szellemességgel gúnyolja ki: „Lásd: Mondolat. Ditshalom. 1813. (Szélmalom)". A harmadik könyv Szemere Pál Kölcsey-kiadása (I. kötet Versek. Pesten, 1832.). Kölcsey és Szemere Kazinczy legszorosabb baráti köréhez tartozott, a Mondolatot is ők készítették elő, természetes, hogy Batsányi erős kritikával boncolgatta a verseket. A Panasz c. verset pl. így kezdi Kölcsey: „Jaj nekem, s jaj annak, a ki engem verset írni tanított", melyre Batsányi írónjával csak annyit jegyez meg, hogy „igaz!!!" A Tudatlanság c. verset „Tudok vígan nevetni, Tudok híven szeretni, A szépről énekelni", a következőképpen egészíti ki: „S szépről nem szépen énekelni."

Batsányi könyvtárának legértékesebb kuriózuma ia Szentjóbi Szabó László 1791-es Költeményes munkái előtti, a napóleoni háborúk idején divatozó sziluett-kép, melyet maga Batsányi készített Szentjóbi Szabóról. Batsányi és Szentjóbi-Szabó, mint ugyanakkor Kazinczy is, a Martinovics-összeesküvésben való részvétel miatt egyidőben együtt voltak Kufsteinban bebörtönözve. Szentjóbi Szabó ott is halt meg fiatalon, alig 28 éves korában s az árnykép is itt, ebben a korában készülhetett. Ez a képe a kevéssé méltányolt, tragikussorsú nagy magyar poétának eleddig teljesen ismeretlenül, az irodalomtörténet által föl nem fedezve lappangott.