Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-01-01 / 1. szám - Színház, film, rádió - Budapesti bemutatók. A napraforgó. Babay József népies paraszt vígjátéka
SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ. Budapesti bemutatók. A NAPRAFORGÓ. Babay József népies paraszt vígjátéka. Nemzeti színház. A NAPRAFORGÓ Babay József népies paraszt-vígjátéka és annyiban rokona T a - mási Áron Énekes madarának, hogy csodaaszszony, csodatyúk,, (egy szürke kotlós) és egy kis „boszorkányság" szerepelnek benne. A Napraforgó kétarcú színpadi-mű. Ha a mai valóságszerű darabtörvényeket alkalmazzuk rá, akkor Somogy o rszá g egy kis falujáról — ott játszódik a darab — nagyon ijesztő képet kapunk. Púpos és sánta emberroncsokat, akiknek a szerkezeti lényeghez semmi közük, nagydarab mélák parasztokat, akik a tettlegességig hajló asszonyuralom alatt nyögnek, amíg a vén csodaasszony néhány pengő ellenében meg nem magyarázza az egyik legénynek,, hogy hogy kell a nőkkel bánni. Ez a legény, ezt a művészetet ott nyomban el is sajátítja és káromkodó asszonyfaló-hős válik belőle. Innen fordul a helyzet és most már az aszonyok lapulnak a férfiuralom alatt, egészen addig, amíg a férfi-nép jóbelátásra nem jut és meg nem osztja a hatalmat az asszonyokkal, — fele-fele. Ha a valóságszerűség szemüvegén nézünk, bizony ezek a szereplők csak „napraforgó" parasztok. Csak a díszes ruhájuk érkezett ide a pesti színpadra, de a somogyi nép élete,, levegője és őmaga otthonmaradt. A valóságszerűség szempontjához híven meg kell állapítani, hogy Babay József nem hallotta meg szűkebb hazája és népe hangját. Somogy ország arca, hangja és mondanivalói bizony ottmaradtak a somogyi dombok között. Ha a színpad lényegesebbje, a játék álláspontján állunk, akkor egy mulattató szándékú, népies bohózatot 'láthatunk. Innen már jobban látszik az írói jószándék és jóakarás is. Innen nézve, a darab egy mese-felé igyekvő történés és a szereplők is Énekesmadárszerűen eltúlzott figurák. Láthatjuk a jóboszorkányt, aki a gyámoltalan férfinépet hatalomra segíti. Végignézhetjük az asszonyok
