Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Kritika - Megdicsőülés

ki annyira szemléltetően és annyi erővel, amennyit a színpad sem tud adni a szövegnek. A szöveggel összefonódó illusztrációk szinte felmutatják a versekben dübörgő tempót, Istent, életet, halált és a szók mázsányi súllyal hömpölyögnek ki ezekről a finom vonalakkal és halvány színtechnikával elénk lépő oldalakról.

Hincz Gyula művészete abban áll, hogy a szigorú esztétikai síkon maradva érzékeltetni tudja a nagy dolgokat. Hibája hogy egyik másik oldalon,, ahol a vers szövege eseményeket halmoz a részletekben vesz el és az egésznek nincs meg a vizuális egysége, ami leginkább abban mutatkozik, hogy a robajló kifejező erő mellett megfér a reprodukáló illusztrálás köznapisága. Legerősebb a címnek használt, a könyvben utolsónak hozott „Megdicsőülés" című költemény megrajzolása. Ez annyira feltűnő, hogy azt kell hinnünk, hogy a művész leikéhez ennek a versnek a szelleme fekszik a legközelebb.

Az istenábrázolás merész és például a „Verni kezdem az aranyhidat" (32 oldalon) istenábrázolása szinte félelmesen hat és mi jobban szeretnők, ha megmaradna végig a 20. oldal szimbólumánál (alfa és ómega).

Mécs László költészetének nem tűkre ez a könyv, de nem is az a célja, hiszen amint a kiadó mondja: .„Készült 1935. Karácsonyára" (és ebben benne van az összeválogatás oka és megtalálja indokait. Mécs költészetének dinamikus ereje a „Rohanás a tavaszban" a „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld" című verseiben nyilatkozik meg. Mély lélekbelátására „A gyermek játszani akart" című verse mutat rá. És így meglátjuk a könyvben a költőt is.

Kár, hogy a szűrke kőnyomatok halvány vízfestéssel való kézi festése sokszor összeütközik az illusztráció többnyire finom hangjával, kár„ hogy a versek szövegének rajzolása nehezen olvasható és kár, hogy a belső címlapon az áll: .„Mécs László versei Hincz Gyula színes kőrajzai által tolmácsolva". A patvarista kor klasszikus latin nyelve ebben a könyvben bántja a fülünket.

A könyv kvart alakú, 50 oldal terjedelmű és egész kiállítása kéziratként hat. (St.)