Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-11-01 / 9. szám - Baráth László dr.: A csehszlovákiai magyar mozgalmak meddősége

mindkét componens intenzitása változatlanul megmarad.

Másszóval megfog alma zva a tételt, a csehszlovákiai magyar mozgalmak meddőségének okát abban láitom, hogy azok a im 6gile v ő e r ő ik o imp o n e n s e ik ih at á s á v a I n e im s z á m o 11 a k mozgalmuk kiviteliének és megvalósításának tervezeteiben, Illetve az egymásközötti viszonyt nem tisztázták.

Hátramarad annak a kérdésnek a megvitatása’, mi akadályozta meg fátumszerűen azt, hogy ez a kétségenkívül sajátságos viszony valaha is tisztázódjék. Mivel két mozgató erő egymiá'sközötti Viszonyáról van szó, nyilvtánvaló, hogy az ok mindkét oldalon keresendő. Ebben a Viszonylatban már annyiszor rámutattak az okokra, hogy elég azok felsorolására szorítkoznunk.

Az ellenzéki pártok oldalán ezek szerint a meg állapítások szerint ott a mulasztás és a felelősség, hogy csökönyösen ragaszkodva kitűzött vonalúikhoz, eleve elvágták a lehetőségét annak, hoqy a viszony új irányok felvétele kapcsán tisztázódjék. Fontos szerepet játszottak a személyi kérdések Is. A hivatalos felfogás szerint a közéleti vezetésre csak azok alkalmasak, akik számára még élmény volt az államifordulat előtti magyar élet. Az u. n. idősebb társadalom tagijait pedig, akik élénkebben érdeklődtek az új irányok után, a pártvezetőségi rendszerint sanda szemmel nézte.

A mozgalmak részéről pedig lehetetlenné tette a kívánt viszony kialakulását az a körülmény, hoqy eleve elvetették azt a megoldást, mely a párttal való együttműködést, vagy pedig a pártok kebelében való működést jelentette volna. Minden mozgalom tanában fellelhető továbbá az a tétel, hogy a közéleti vezetésre azok jogosultak, akik a teendőket kizárólag a kisebbségi helyzet adottságai alapján mérlegelik, s emellett minden más adottság eltörpül. Ez a tétel is természetszerűleg személyi kérdésekhez vezetett.