Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-10-01 / 7-8. szám - Keller Imre: II. Rákóczi Ferenc tragikuma

ifjú nyakig el fog merülni a léha szórakozásokba és szerelmi kalandokba. Ezzel Rákóczi önmagát teszi képtelenné komoly és veszedelmes politikai vállalkozásokra.

De ez a törekvésük nem vált be. Számításukban csalódtak. Az erkölcsi bukástól visszatartotta őt vallásossága és sógora, Aspremont gróf, aki meggyőzte őt arról, hogy magasztosabb hivatás vár reá, semhogy futó kalandokban és erkölcstelenségek üzésében fecserélje el fejlődő képességeit. Ezért a sógor arra igyekezett a fiatal embert rábeszélni, hogy minél előbb nősüljön meg, még pedig hozzá méltó és illő fejedelmi házból.

Eleinte a fiatal Rákóczi nem gondolt komolyan arra, hogy asszonyt hozzon a házba, de megtörtént vele is, mint annyi más ilyenkorú ifjúval már megesett, hogy beleszeretett Magdolna hessen-darmstadti hercegnőbe, akit hamarosan eljegyzett. A hercegnő is megszerette Rákóczit, de a tervezett házasságból még sem lett semmi, mert II. Rákóczi Ferenc tragikumához hozzátartozott, hogy egyetlen kívánsága, egyetlen terve sem tudott valóra válni.

Az eljegyzés híre felbőszítette ugyanis az udvart, a császárt, de különösen Eleonóra császárnét, aki fejébe vette, hogy az előkelő házasságot minden áron megakadályozza. Ezért Rákóczit Olaszországba küldte tanulmányútra. Rómában érte utói a császárné levele, aki meghatottan tudatta az ifjúval, hogy Magdolna meghalt. Az elkeseredett ifjú azonnal félbeszakította utazását és Bécsbe sietett, hogy az elhalt szerelmesével szemben lerójja a kegyelet adóját. Ez a hír azonban hamis volt. Eleonóra találta ki. És míg Rákóczi /szívből siratta és gyászolta Ikorán elhunyt menyasszonyát, addig az udvar kikacagta, kigunyolta fájdalmát, de senki sem akadt közülök, aki felvilágosította volna őt az igazságról.

így gondolt azután Rákóczi arra, hogy más nővel