Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Z.: Szlovenszkói magyar kultúrszemle

A tanítók lelkében tradíciók ápolják az intenzív egyesületi élet vágyát. Ez a vágy annál erősebb volt a csehszlovákiai magyar tanítókban, mert érezték hogy kari érdekeik együttes erővel való védelme mellett az ideszakadt magyar niép kultúráját is az egyakarat és az egységes szempont érvényesülésével szolgálhatják eredményesen. A tanítói lélek földje csendben, úttörő munka közben érlelődött meo az egyesülésre hívó szózat gyors és lelkes befogadására.

S ez a szózat onnan jött, ahol a magyar tanítóság nagyobb, egységeisebb tömege kedvezőbb föltételeket biztosított az egyesületi gondolat megvalósulásához Komárom és vidéke: a Mátyusföld néhány lelkes pedagógusa bontotta ki a szlovenszkói magyar tanítóság zászlaját.

Az egyesületi mozgalom első hírnöke eav magyarnyelvű tanügyi lap volt: a Magy a r Ta nító. Az első számot 1921 január közepén vitte szét a posta a szlovenszkói magyar falvakba és városokba. S ettől fogva a lap rendszeresen megjelent minden hó elsején és 15-én. S bár a szerény külsejű folyóirat főként a megalakítandó egyesület dolgát propagálta, hasábjain a kisebbségi magyar kultúra is szóhoz jutott a maga tapogatózó útkeresésével, de bátor és önérzetes hangjával.

1921 májusában megalakult a SzÁMTE, s a> komáromi alakuló gyűlés, mely a kultúrpalota dísztermében zajlott le, megválasztotta az egyesület első tisztikarát s elfogadta az alapszabálytervezetet.

Ki volt hát tűzve a cél: „Szlovenszkón a tisztán magyar tannyelvű iskolákban, vagy párhúzamos osztályokban működő összes tanerők egyesítése, hogy valamennyi magyar iskolai tanerőiben az összetartozandóság érzete tudatossá váljék." — „A magyar kultúra megtartása, valláserkölcsi alapon való továbbfejlesztése és a tagok pedagógiai műveltségének emelése." Stb. (Alapszabályok 4. §-a.) komáromi lelkes szózat hangjai eljutottak Szlovenszkó legelrejtettebb zugába is, ahol magyar tanító él, s ahol a magyar kultúrának jogai és kötelességei vannak. S az egyesület hivatalos lapja, a Magyar Tanító, nyíltan, emelt fővel hirdette a magyar kultúra életjogát és számontartottai ez elhivatottak kötelességét ezzel a magára maradt kultúrával szemben. Megmondta/, hogy ezen a földön ez a kultúra a magyar tanítóságtól várja talpraállását, föltámadását.