Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Z.: Szlovenszkói magyar kultúrszemle

Megmondta akkor, amikor ezt még senki más nem merte megmondani.

Az egyesület alapszabályait 1922 júliusában hagyta jóvá Szlovensizkó teljhatalmú minisztériuma, s ezzel aiz egyesület a maga elé tűzött célokhoz iéis az idevezető eszközökhöz megnyerte a hivatalos fórumok helybenhagyását. Az egyesület egyre növekvő súlyát és tekintélyét a magyar tanítóság állampolgársági ügyének támogatásával sikeresen érvényesítette. Felbecsülhetetlen érdemeket szerzett az egyesület a nosztrifikációs vizsgák megrendezésé és zökkenő nélküli lefolytatása körül is.

Petőfi Sándor szüle tés ének századik évfordulója alkalmából az egyesület vezetőségének kívánságára megengedte az Iskola- és Népművelésügyi Minisztérium pozsonyi referátusa, hogy a szlovenszkói magyar elemi iskolákban Petőfi-ünnepélyek tartassanak. Az eiqvesület elnöksége részletesen kidolgozta^ a megtartandó iskolai ünnepélyek műsorát, összeállította az ünnepi beszédet, kiválogatta Petőfi szavalásrai alkalmas költeményeit, dalait s ezt az ünnepi műsort és anyagot a Magyar Tanítóban leközölte. A referátus vezetője az egyesületet tette felelőssé az ünnepélyek lefolyásáért „és pedig abban a reményben, hogy az egyesület a maga erkölcsi súlyával oda fog hatni, hogy ezen hivatal (a referátus) kifejezett követelménye ellenére, az itt élő magyar kisebbség jövőbeli kultúrális törekvéseinek hátrányára, visszaéljék nem történik . . ." Az egyesület ezt a felelősséget büszkén vállalta, s az 1923. év jainuárjában Szlovenszkó minden magyar iskolájában föllángolt a nagy magyar nemzeti Géniusz: Petőfi Sándor emlékezeté. A Petőfi-centenáriumot a Magyar Tanító a költő méltatásával, több cikkel és alkalmi költeményekkel ünnepelte meg.

Az egyesület és lapja az eizévi Madách-emlékezéisekből is kivette részét.

A tanítóság anyagi javai fölötti állandó vigyázásában nem feledkezett meg a SzÁMTE és közlönyé hangoztatni a magyar tanítóképző felállításának szükségességét s az egyesület csatlakozott Komárom város mozgalmához (1923 február) a magyar férfi-tanítóképző létesítése tárgyában és sürgette a tanítóképző újbóli kérelmezéséit. Az egyesület érezte, hogy a magyar tanítóság utánpótlásának biztosítására minden követ meg kell mozgatni s a kérdést napirenden