Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-04-01 / 4. szám - Csizmarek Mátyás: Film

piac már megszokott közepes terméseitől. Sorsa is hasonló lett volna ezekéhez , ha G e r v a y Maricát, a női főszereplőt, még a film megjelenése előtt le nem szerződteti egyik amerikai filmvállalat. Szinte jelszava lett a közönségnek: Gervay Maricát meg kell nézni. Ez lesz a legfőbb oka, hogy a film komoly anyagi sikert könyvelhet majd el.

Az iglói diákok mint színpadi zenészvígjáték hosszú évekig ki tudta elégíteni az ezt a műfajt szerető közönséget. A diákélet nagyszerű adottságokat kínál a filmírásra. Az átdolgozó ezt mintha nem vette volna figyelembe, ahol pedig mégis alkalmazta egyik-másikat, legtöbbször eredeti értékük alatt. Egyszerűen megsemmisítette a diákélet eredeti romantikáját, a legszebb esztendők ízét, derűjét és a diákszerelem édes-keserűségét. Csupa kész, kopaszodásnak induló férfivel vette körül az egyetlen igazán fiatal szereplőt, Évikét és ezzel átváltotta a diákvígjátékot, ősjogász ízű öregdiákos operetté. Egyetlen öröm a filmben, hogy néhány színésznek alkalmat adott kivló képességeik megmutatására.

Gervay Maricának minden kelléke megvan ahhoz, hogy Amerikában is túl emelkedhessen az átlagon. Sitkey Irén nagy nyeresége a magyar filmgyártásnak. Hosszú ideje nélkülöztünk egy ilyen jó kiállású ízes magyar figurát is, mint amilyet Toronyi L. Imre ad P e t k i polgármester szerepében. Gozon Gyula túljutott azon a határon, ahol a filmjátszás még mesterség. A szereposztás végzetes tévedése, hogy nem Odrobina bácsi személyében tehette magát felejthetetlenné. Ezt a szerepet K a b o s játszotta, olyan idegesen, mintha a jó Odrobina szelleme állandóan fenyegette volna. Zavarában végig nem tudott beilleszkedni a tót dialektikában sem. Elkerülhette volna ezt a bukást, csak cserélnie kellett volna Gozonnal. Simák szerepében nyeresége lett volna a filmnek. A többiek közepesek.

A felvételek legnagyobb része homályos, szürke, egy-két szép tiszta felvétel talán csak véletlen.

A díszletek sem mindig kifogástalanok. Egy jégcsapokkal díszített erkély és a mű hóesés csak egy trükkfilmen elégíthetne ki bennünket.

Az üzlet anyagi és művészi parancsnoklása mellett, hálátlan feladat lehet a rendezőé. György István is csak néhány meglepően szép és művészi kidolgozású jelenéssel tudta bizonyítékot adni rendezői képzelő erejének.

A zenéje csak a legritkább esetben filmszerű.

Eme.