Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-03-01 / 3. szám - Színház - film - zene
SZÍNHÁZ — FILM — ZENE Budapesti Operaház. FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI és SZÉKELY FONÓ FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI Bartók Béla táncjátéka A magyar népi lélek és egy isten hivott művész közös gyermeke a F á ■ bél faragott királyfi partitúrája. Bartók Béla a zenei kifejezés legeszményibb kiteljesítésével muzsikálja el a bűbájos mesét. — A Királykisasszony erdőszéli kastélya pitvarán játszadozik és észre sem veszi a szerelemtől lángragyult „élő" Királyfi közeledését, akinek tündérelevenítette erdővel és patakkal kell megküzdenie, hogy elérhesse őt A Királyfi legyőzi az akadályokat, de keserű szívvel keli észrevennie, hogy a Xirálykisasszonyt inkább a játék érdekli, mint a szerelem. Elkeseredésében földbe szúrja a botját, ráakasztja palástját, majd levágott haját és koronáját is ráteszi. Az így készült Bábu fel is kelti a Királykisasszony érdeklődését, amikor pedig a Tündér életrekelti ezt, boldogan eltáncol vele. Hiába vigasztalja a Tündér a csalódott Királyfit, az életrekelt Virágok is hiába zsongják körül, nem enyhülne boldogtalansága, ha a Fából faragott királyfiban csalódott Király kis asszony nem hajtaná bűnbánatában felgyűlt szerelemmel vállára a fejét. — Ezt a mesét kellett volna Cieplinski János koreográfiájának is megeleveníteni. Ez nem sikerült olyan mértékben, hogy a történést, a mese előzetes elolvasása nélkül is meg lehetett volna érteni. Bartók muzsikája világosan kifejezi azt a szembehelyezési szándékot, melyet a két királyfi „testi adottsága" mutat. Cieplinski ezt figyelmen kívül hagyta és csupán azzal igyekszik megadni a táncjáték meseszerűségét, hogy nemcsak fából faragott királyfit, hanem a többi szereplőt is bábszerűen mozgatja. Ez alapvető hibája az előadásnak. Harangozó Gyula főtáncával nagyszerűen érzékelteti a báb lélektelenségét. Szalay Karola (Királykisasszony) középszerűsége nemcsak a koreográfia hibája. Néhány jelenésében sokkal jobb nála 8 ordy Bella (Tündér). C s á n y i László nem mesebeli királyfihoz méltó módon vívja harcát az erdővel, már kiküzdött helyét feladva, hátrafelé végzett mozgással gyűjt erőt az újabb rohamra. Ez lehet ugyan észszerű, de semmiesetre sem egy mesebeli szerelmes harcmodora A mese királyfinak nem ésszel, de eszeveszetten kellene küzdenie. Sokkal szerencsésebb elgondolásból transzponálódott mozgássá a patakkal vívott küzdelme és ha a patakot kifejező tánckar erőteljesebben tudta volna érzékeltetni a medréből kiháborgott hullámokat, akkor itt őszinte sikert lehetett volna elérni. Az ötletes díszleteket és kosztümöket ifj. Oláh Gusztáv és F ü 1 ö p Zoltán tervezték. SZÉKELY FONÓ Kodály Zoltán táncjátéka Az, hogy a két mű egy előadásban került színre, önkéntelenül is alkalmat ad az összehasonlításra. Ez persze, tekintve a két mű közötti műfajkülönbséget, csak a legeívontabb zenei értelemben lehetséges; és nem is vonatkozhat két zenei kiválóságunk egyéb alkotásaira. Bartók néplélekből merített partitúrájával szemben, Kodály magát a népet teregeti elénk és a székely népdalok teljes épségben tartása mellett, inkább hangszerelő művészetét csillogtatja elkápráztatóan; a legkisebb díszítést is átvevő cantus firmusok csodálatos fényben ra
