Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Zapf László: Emberi, vagy társadalmi ideálok

bán érvényesül, mikor cselekedeteink fokmérője nem lehet valamilyen rajtunk kívül álló istenség, vagy fogalom, mert hisz akkor cselekszem helyesen, ha saját magamhoz, az emberhez méltóan, ha emberileg cselekszem. Ezeken az alapokon épül aztán fel a francia forradalomnak és az azt előkészítő korszaknak, a felvilágosultság korának gondolkodása és innen van az, hogy soha fel nem vetődik sem bennük, sem pedig történelmi folytatódásukban, a liberalizmusban, az a lehetőség, hogy az ember talán problematikus lény is lehet. A francia forradalom világnézetében és az utána következő modern liberalizmusban napjainkig, — Dantont és néhány hasonló pesszimisztát leszámítva, — mindennek az alapja és végcélja az ember, az önmagában tökéletes ember, akit a rossz konvenciók, a romantikus rousseaui természettől való eltávolodás, vagy a deszpótikus, antiszociális társadalmi berendezkedések megrontottak, akinek egyetlen baja, hogy nem teljesen szabad, hogy nem rázhat le magáról végkép minden köteléket.

A liberalizmus, amilyen mértékben elősegítette a technikai haladást és a nemzetek, különösen a kis nemzetek és elnyomott társadalmi osztályok felszabadításának első zászlóvivője volt, a benne rejlő rendszertelenség és felelőtlenségnél fogva ugyanúgy elősegítette az emberiség erkölcsi meghasonulását és a nagy nemzetek, vagy erősebb társadalmi osztályok elnyomó imperializmusát. A kommunizmust, mely a szabadsághoz vezető utat a proletárság diktatúrájában látja, sok tekintetben a liberalizmusra való visszahatásnak vehetjük. Nem hiába vannak keresztény gondolkodók, akik a kommunizmus néhány alaptételét Krisztustól vezetik le és méltán, mert hisz a kollektivumért való felelősség és a társadalomnak egy jobb társadalmi rend érdekében való megfegyelmezése az egyházatyák államelméleteiben fordul elő először. A kommunizmus és marxizmus azonban ezeket a kifelé, a társadalom felé irányított követelményeket befelé, az emberben épen azokkal ellentétes világnézeti alapon, a liberalizmus alapján akarja megszilárdítani: maga a materializmus a liberalizmus