Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Zapf László: Emberi, vagy társadalmi ideálok

EMBERI, VAGY TÁRSADALMI IDEÁLOK

Életünk megismerése, az események ok és okozati összefüggésébe való behatolás soha nem volt egyszerű dolog. Aki túlzás és egyoldalúság nélkül fel tudja ismerni mindenkor az emberek tetteinek tulajdonképeni indító okait, az mindenhol megállja helyét és arról azt mondhatjuk, hogy ügyes ember. Még nehezebb és komplikáltabb feladat az események rendszerében, a történelemben ilyen módon tájékozódni, elválasztani az általánosan lényegesnek és fontosnak tartott fogalmaktól a leglényegesebbet, azokat a végső támpontokat, melyekre a történelem váza az emberi egyéni szabadság több-kevesebb érvényesülésével mindenkor felépül. Az egymással ellentétes filozófiai rendszerek tulajdonképen nem is egyebek, mint erre az alapkérdésre adott ellentétes feleletek. Mégis van két olyan ősemberi eszme, melyeknek ellentétéből, vagy keveredéséből áll az emberiség gondolkodásának történelme és melyeknek ismerete nagy szolgálatot teljesíthet nekünk bármely világnézeti kérdés tisztázásánál.

Az egyik ilyen eszme ma a társadalmi ideálok formájában jelentkezik. Nagy mozgalmakat és egész tudományos rendszereket ismerünk, melyeknek egyetlen céljuk egy tökéletes társadalmi rendszer kialakítása. Ezeknél minden emberi kérdés önkéntelenül is társadalmi problémává válik, az életnek bármilyen természetesen emberi baja; vagy gyengesége is merüljön fel, azonnal a rossz társadalmi berendezkedésben keresik a hibát és az emberiség megváltását is egy tökéletes külső berendezkedésben látják. Ezekben az utópisztikus elméletekben a legritkábban hallunk arról, hogy talán az ember nem fogja tudni az elképzelést mindenben megvalósítani, s a jelen bajainak okát sem keresik soha az ember természetes fogyatékosságaiban, tökétetlenségében. Az ember tehát egy teremtésétől fogva tökéletes élőlény, akit csupán a rossz társadalmi rendszerek rontottak meg, akit