Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Szitnyai Zoltán: Balassi Bálint és a selmeciek

E csufolódó versezetet egy kora reggel a selmeci szlovák templom kapujára szögezve találták. A felháborodott selmeciek Krusits János kapitányhoz intéztek panaszt a névtelen versíró ellen és tőle várták a becsületükön esett sérelem orvoslását. Semmi nyom arról, hogy a vers írójának személyét kiderítették volna. A Selmecbányái vármúzeum igazgatójának, Baker Alajosnak állítása szerint a vers szerzője csak Balassi Bálint lehetett. Mert ki más pengetett volna, magyar szavakat azon a tájon és abban a korban? A selmeciek árulkodó panasziratára való hivatkozás is erre vall. A vers keletkezésének ideje pontosan egybe esik azzal az idővel, amikor javában dúlt a per a selmeciek és Balassi Bálint között. Aki ismeri Balassi leveleit, azt a vers obscén kitételei sem lepik meg. Olyan ember volt ő bizony, aki nem sokat keresgélt a szavak között, ha haragra gyulladt. Meg nem is olyan idők voltak azok különben is, amikor az emberek sokat finyáskodtak a szavak megválasztásánál. Ha a vers maga nem is méltó hozzá, tartalmának lobbanó haragállapota őreá vall. Lehet, hogy valóban egy újabb bizonyítéka a várúr és a közeli város közötti ellenségeskedésnek.

Bizonyíték, de még mindig nem magyarázat. Azt valahol, mélyebb lelki síkon vélem megtalálni. Ismét a selmeci tanácsi jegyzőkönyvek alapján, melyek ugyancsak abból a korból örökítik meg Melchior György, a Selmeccel tőszomszédos Bélabánya bírájának, illetve Dorottya nevű lányának megrázó történetét. Ezt a szép és sudár fiatalságé Dorottyát kegyetlen Ítélettel a hóhér kezére adták, aki előbb meggyötörte, megtörte végtagjait, aztán nyakig a földbe ásta s végül hegyes karókat döngetett az elásott, fiatal testbe. S mindezt azért, mert Melchior Dorottya emberéletet hozott a világra, anélkül, hogy előzőleg áldást nyert volna a házasságkötésben. S ezt az embertelen Ítéletet a Bélábányával szomszédos Selmec bírái hozták meg, mivel Bélabánya bírája, Melchior György, nem Ítélkezhetett a saját lánya fölött.

E kegyetlen ítéletről sokat beszélhettek akkoriban és titkon zúgolódhattak is ellene azok, akik a törvényszék szigo