Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Kodolányi János: Majális

cán és a nép megkülönböztetet áhítattal bámulta őket . . . Istenenii, Bosznia . . . Ah, Gott, a hápporru . . . Vezetőjük egy magas úr volt, adóhivatali ellenőr, ez kék egyenruhájá­hoz, bőrtokban fityegő kardot é<s a fején ragyogó cilindert viselt. De a kis fiú szíve megdobbant: ott jött a veteránok csa­pata után az ő ideáljának, a szép szolgabírónénak a férje, Frici bácsi, a szolgabíró. Halálos ellensége: aki jogtalanul bitorolta Etel nénit. Ö vezette a nemkevésbbé katonás tűz­oltókat. Ez a csapat is négyes rendben haladt, de már ke­ményebben, délcegebben, nem olyan hanyag előkelőség­gel, mint a veteránok. Még itt is a kék egyenruha sötét tö­megei hódítottak. De már a fejeket hatalmas, tarajos sisakok fedték, a sárgaréz és fekete edények félelmetesek voltak a napfényben, ahogy egyenletes, kemény ingással jobbra­­balra ringtak, mint ellenállhatatlan, megindult ércerdő. Az oszlop úgy nyomult előre, hogy az ember szíve valami nagy­­nagy biztonság büszkeségétől dagadozott: ezek letipornak minden tüzet, elhárítanak minden elemi tombolást, lokali­zálják a legvadabb erdőégést, ezektől nyugodtan lehet aludni vagy kuglizni az Arany Bárányban. Az oszlop valóban szép volt. Az élet és vagyonbiztonság oszlopa. Hát ennek az oszlopnak nem pontosan az élén, hanem kissé jobbra, egészen a gyalogjáró szélén haladt a gyűlölt szolgabiró egyenruhában, kezében kedélyesen lóbálta tarajos római si­sakját s odabeszélt az embereknek. De a lábát szüntelenül váltogatnia kellett, mert sehogysem egyezett a lépés a zene­kar döngő ritmusával. — Jó alak ez a Frici — jegyezte meg a kis fiú apjai, hosz­­szú, sovány, higgadt úriember, aki kezét dörzsölgetve szin­tén végignézte a gyönyörű felvonulást a kiskapuiból. — Nem tud lépést tartani . . . — Hja, a szollgabiró, — mondta valaki, erősen megnyomva az l-et. — Nem vót katona. Aszmintgyár látszik, hja, ja . . . S még a többi ... Az egész felvonulás. A „népség", mint a vándor színészek színlapján írták. A hatalmas tömeg, a ma­gyarok dolmányai és solyemkötényei, árvalánycsokrétái, sza­

Next

/
Thumbnails
Contents