Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Szitnyai Zoltán: Csak játék volt

CSAK JÁTÉK VOLT

1.

Báró Toby Kelemen még a háború előtti években halt meg. Özvegye, hogy szabaduljon a jelentékeny adósságtól, eladta a pár száz holdas birtokot, parkot, kastélyt s egyetlen leányával, Tinkával, aki akkor serdülő korban volt, beköltözött a városba.

Fellélekzett, amikor elfoglalta a régi családi ház első emeletét. Itt telt el gyermekkora és lányságának boldog időszaka, aminek szépségét a házasságban töltött évek sem múlták felül. Szerelemmel ment az urához és szerelmében nem is érte csalódás a húsz esztendő alatt, amit együtt éltek át, mégis kissé mindig idegennek, szinte vendégnek érezte magát a sárgafalu kastély zöldzsalus ablakai mögött. Szive mélyén sohasem tudott megbarátkozni a különféle Toby rokonokkal, akik elég ritkán keresték fel őket, de olyankor hangos és a Schefferéknél szokatlan zenebonával vertek föl mindent maguk körül. Mivel fiúgyermekük nem volt, a marconakülsejű Tobyősök sötét, olajfestményű képeit, melyek különben is titkolt félelemmel töltötték el, odaajándékozta a legközelebbi Toby rokonnak s csak a közvetlen elődök képeit helyezte el a Schefferősök polgáriruhás, vastag aranyláncos, szelíd arcú másaival átellenben, ebédlőjének falán. A bútorokat is lehetőleg úgy csoportosította, hogy a leánykorának elhagyott otthonára emlékeztessék. A kastély brokát függönyeiből alig tartott meg néhányat; azok a lensárga csipkefüggönyök kerültek vissza az ablakokra, amit még a szülőktől örökölt. Az ablakok párkányán összezsúfolódtak