Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-02-01 / 2. szám - Féja Géza: Kazinczy magyarsága

dűlő kultúrát, a magyart megorganizálni, mert a széphalmi remete elsősorban organizátor

volt,

a magyar kultúra első organizátora,

ki

nem torpant meg az eszközök hiányán. Ha nem keletkezhetett Tudós Társaság, s a Mecénások inkább agarakat hozattak napnyugat felől, a folyóiratok pedig elszenderedtek, ott volt a levél. Egész könyvtárat tölt meg Kazinczy Ferenc levelezése és az egymás mellé tett papírlapok, a kis mozaikdarabkák egy egész korszak belső magyar életét adják, egy érdekes tájat frissennyírott kertekkel, bozóttal, vadonnal, nyugodt tavakkal és szilaj falusi patakokkal. Az egész vidéken pedig ott a széphalmi remete kezének-ielkének a nyoma.

Kazinczyban hiába keressük azt a szilaj nagy életkedvet, mely Balassában, Zrínyiben, vagy Csokonaiban lüktetett. Kazinczy azt jelzi, hogy a faj már az intellektus tiszta síkjára érkezett. Ha más fajba születik, bizonyára nagy filozófiai, vagy esztétikai rendszert épített volna. Magyaországon azonban egyedül a literaturán keresztül lehetett fejlődő, haladó, lázadó lépéseket tenni. Kazinczy jól megégette finom, fehér kezét Martinovicsék tűzénél, s félbeszakadt ijfukorának szépen indult kultúrpolitikai tevékenysége, egyetlen út maradt tehát neki: forradalom az irodalomban, az intellektus tiszta fehér fényével. Fogságából hazajövet viharos éjszaka fogadta. „De villám nem jőve szikrázásokkal, csattanásokkal, dörgésekkel, szelíden lobbana fel előttünk, felvilágosítá az éj sötétét."(Pályám emlékezete) Szelíd felvilágosító villám! Ez a kozmikus kép Kazinczy irodalmi forradalmának a csillaga.

A fejlődő emberiség belső skálája szerint kezdte hangszerelni a magyar nyelvet és irodai