Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Féja Géza: A szlovenszkói magyar tudat

adatot kerülte volna meg. Egy nagy kiadóvállalat szlovenszkói könyvsorozatot indított s az első kötet Szenes Piroska könyve. Mi szlovenszkói életet vártunk a tehetséges írónőtől s ő még szlovenszkói élményeit is áthelyezi Magyarországba. A lévai vonatkozásokat például alföldi városba helyezi...

*

„Kényes" korszakhoz nyúl: az 1920-as időkhöz. De tizenöt év távlatából mégis már bizonyos higgadtsággal és történelmi szemmel lehet e kort nézni. Szenes Piroska azonban a kívülálló, a „beszagoló" s végzetesen elfogult ember szemével nézi. A távolságot nála csak az jelenti, hogy elrajzolja s bizony elferdíti az eseményeket. Eszem ágában sincsen, hogy védjem ama korszak hibáit. A magyar irodalmi múlt s végtelen szeretetem egyként arra tanítottak, hogy kemény, de igazságos legyek a fajtámmal szemben. S éppen igazságérzetem tiltakozik e könyv ellen. A budapesti egyetemen sohasem bántalmaztak lányokat. Szabó Dezső sohasem írt a „Szózat" című napilapba. Lehetetlenség, hogy Szabó Dezsőt egy korrajz csupán úgy „örökítse meg", mint uszítót. Stb.

Szenes Piroska egy féltragikus szerelem ábrázolására vállalkozott. S e vállalkozásból teljesített is valamit, regénye néhány részletének írói ereje kétségbevonhatatlan. De (lényegében kedves női elfogultságokkal vegyített) tendenciózus és íróilag kezdetleges korrajzot illesztett melléje. A tendencia azután megmérgezi az alapeseményt s alapproblémát is. A regény menete egyre ziláltabb lesz, az összefüggések eleinte finom repedéssel, később durvább szakításokkal hullanak darabokra s a történet egészen erőszakoltan fejeződik be.

*

Kínos könyv. Nem mintha kíméletlen igazságokat mondana. Inkább a letagadhatatlan kifejezőképesség