Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Khín Antal: Betlehem-járás a Csallóközben

■folyton lakott volt, mert élelmet és védelmet mindig nyújtott lakóinak. Legérdekesebben mutatja a keresztény szokás kapcsolatát a Mithras-kultusszal a betlehem-járás.

A falusi karácsony-esték költői hangulatát teljessé teszi a betlehemesek megjelenése az ének-mondók, vagy mendikások között.

Csallóköz falvaiban még mindenfelé otthonos e kedves szokás.

Többféle betlehemes jár, közülük azonban legérdekesebbnek látszik a Pásztorok-nak nevezett csoport magyar szempontból, mert ez őriz keresztény volta mellett ősi hagyatékot is. A pásztorok négyen járnak. Legtöbbnyire a falu gyerekei. De néha felnőttek is házalnak távol eső községekből, akik már Miklós napja után megjelennek és néhány hétig barangolnak. Egy kis templomot visz az egyik, mely rendesen a falu templomának jól-rosszul sikerült mása. Ez a betlehem. A kis templom belsejében látható Jézus születésének legendája. Képekben, néha faragott szobrocskákban ábrázolva. Az istálló, Kis-Jézus a jászolban, Mária, József, a barmok: ökör, vagy tehén, a szamár, a pásztorok a báránykákkal, néha a három királyok, az égi fény, az angyalok. Ritkában látható még Heródes, háta mögött az ördöggel. Ezenkívül szentképek is előfordulnak a templomban, vagy kápolna oldalán. A képeket vásárolják, csak a szobrocskákat faragják maguk, vagy valamelyik falusi faragóember. A betlehem belsejében gyertya ég, vagy ma már villanylámpa, világosan hirdeti az emberi haladást. A pásztorok bajuszt és szakállt viselnek kenderkócból, öltözetük egyszerű falusi gúnya. Kifordított báránybőr sapka, szűr, vagy bunda. Tárgyi készségeik a betlehemen kívül a csörgősbot, a rúgós csillag, mely néha elmarad, és a soha el nem felejtett persely az adományok számára, néha ezt zacskó helyettesíti. Erre külön vers is van: