Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-12-01 / 10. szám - Neubauer Pál: Ezer esztendő egy nap. Részlet "A hiányzó fejezet" című új regényéből
delet évétől számítva s azután ismét kilenc esztendő, ihogy most is kilenc esztendő múltán vagyunk!... Az idő elmúlt... A következő pillanatban szemem elvakult. Sötétség vett körül és a kísértet eltűnt. Mennydörgő kondítás gomolygott a templomtorony felől, irtózatos kiáltást hallottam, az izzó szélroham átcsapott a termen és én ájultén estem a padlóra. A szolgák reggel önkívületi állapotban találtak Marco Polo hálószobájának ajtaja előtt. Később kihallgatásnak vetettek alá. Életre-halálra ment. Azt mondták nekem, hogy Marco Pólót holtan találták ágyában,, de egyetlen egy orvos nem tudta megállapítani halálának okát. Egy hosszú tőr szúrta át az ajtót, egész a fogantyújáig behatolt a fába, félelmetes, sőt természetfölötti erővel kellett nekivágni. Odavezettek és én megismertem: ez volt az a tőr, amellyel a kísérletet üldöztem. Örü'iet volt mindez? Az ajtóra vetettem magamat, amikor Marco Polo iszonyatos kiáltását hallottam? Avagy elmeséljem nekik a fehér majommal való élményemet? Hidegen, áthatóan és könyörtelenül kémleltek engem biráim tekintetei, én azonban olyan állapotba süllyedtem, mintha meghaltam volna és semmi kérdésre nem feleltem. Ha -az öreg Maffio Polo nincs, bűnösnek találnak és halálra ítéltek volna. De Maffio közbelépett érdekemben. Jellemezte az unokaöccse házában töltött uto'só estét s elmondta, hogy már akkor is zavart, sőt eszelős ember benyomását keltettem benne. Orvosok vizsgáltak meg és nem kellett hazudniok,, hogy kimondják, hogy valóban beszámíthatatlan vagyok. A bírák békén hagytak, de nem csuktak be a bolondok házába,, hanem őrizet alatt a Polo palotában maradhattam. Erősen őriztettek, mert csak ilyen módon remélték, hogy valamit megtudhatnak. Velence legnagyobb, legünnepeitebb fiáról volt szó. Mikor végre egyedül maradtam, megpróbáltam rendbe szedni a gondolataimat. De még mielőtt a legelső gondolatomat tisztáztam volna, meghökkentett az a bizonyosság, hogy a fehér majomnak a házban kell lennie. Magamhoz intettem egy öreg, megbízható szolgát: — Mondd, Enrico, azon a reggelen a kapukat és ajtókat nyitva találtátok? — Félrebeszélsz, — válaszolt az idegenkedve. — Az aj-
