Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Színház, film - Budapesti bemutatók

nyan a nagyon elkopott középutat választották. Berky Lili (Baradtayné, a Keresd a szíved-ben Gróf Ba­­ranghyné a határozatlanok közé tartozott és így csak ritkábban tudott túlnőni azon az árnyékon, amit Já­szai Mari emléke vetített mögé­je. F ö I d é n y i a haldokló Barad­­layban kevesebb szöveggel kifogás­talan lenne. A három B a r a d I a y fiú közül A b o n y i Tivadar (Richárd) friss hangja, mozgása volt kellemes meglepetés. A különben kitűnő Haj­ni á s s y r a (Ödön) alig lehet ráis­merni, modoros, akadémiás. F á y Béla (Jenő) kiforratlan és legjobban belezavarodik ebbe a stílustalanság­­ba. Bátory Giza (Antoinette) egyé­ni játékkal kísérletezik, siker nélkül. V á n d o r y (Pallvic) Richárddal va­ló jelenése hibátlan. Törzs (Hay­­nau) szerepét szerencséssen felöl­tözteti egyéniségével és így nagy sikere van. Beregi (Ridegváry) já­tékában felújította tizennyolc év előt­ti Nemzeti Színházi emlékeit. Szé­kely Lujza sikerrel küzd lehetetlen szerepével. A mai játék híveinél G ó z o n vezérkedik nagy sikerrel; Tallérosy Zebulon szerepében. Egyen­értékű alakítások: Murát! Lili vé­gig hibátlan Editje és még egy-két jelentékeny túlzás ellenére is Or­solya Erzsi Alfonsinéje, P e t h e s Ferenc remekbe szabott vén huszárja és Berky József tiszteletese. Játék őszinteség és közvetlenség jellemez­te ezt a kis csoportot, akikhez még P a t a k y Miklós, Faragó Ödön V á r n a y Jenő, Hajdú Zoltán és S z i I a s s y Gyula tartozik. A darabot Hevesi Sándor ren­dezte jól, de erélytelenül, G a r a Zoltán díszletei viszont nagyon elő­nyösen szolgálják ki. Kamara Színház. A színház idei negyedik bemutatója sem győzött meg bennünket arról, hogy a Kamara Színházzal szemben jogosan támasztott kívánságok kielé­gítést nyerhetnek. Pedig a színház jelenlegi vezető­sége méltóbb utódnak Ígérkezett azoknál az elődöknél, akik az utób­bi években, majdnem teljesen elpré­­dálták a Kamara Színház tekintélyes örökségét. Mert a Kamara Színháznak öröksége van. Még mindig nagy értékű öröksége; az ereje teljében lévő Nemzeti Színházzal való évekig fartő szoros kapcsolata, világsi­kerig emelkedő műsor da­rabjai és egy komoly iro­dalmi színvonalhoz szokta­tott, még mindig elég tekin­télyes számú közönség. Ez az örökség kötelezi a Kamara Színházat, de ez az örökség kamatoz­tatható tőke is; csak helyesen kell' vele sáfárkodni. A Kamara Színháznak az igazi szín­házi közönség támogatása nélkül nin­csen valóságos létalapja. Annál is inkább, mert hiányoznak a szokásos magán színházi vonalai. Ezeket a mai időkben nem is tudja kiépíteni és így csak a többi színházakhoz nem kötött — mondhatnánk szabad — határozott kultúrcélú és igényű közönség réteg­re alapíthat A Kamara Színház hivatása; egy színvonalas irodalmi program telje­sítése. A most bemutatott ,S zá z h u - szas tempó" Szántó Armand és Szécsén Mihály vigjátéka nem üti meg azt a színházi mértéket, amit a Kamara Színháznak a jövőben fel kell állítania. Szokásos vígjátéki' ügyeskedés ez a neveltetés közis­mert színpadi fogásaival. A látszólagos siker nem lehet ma­radandó. A kitűnő színészegyüttes — Daj­ka Margittal, Toronyi L. Imrével, S z a k á t s Zoltánnal és G á r d a y Lajossal az élén — remekül oldja meg ezt a másodrendű feladatot. Egy­előre ők az eayetlen biztosítékai an­nak, hogy a Kamara Színház vissza­térve eredeti hivatásához, megtalál­ja az utat az életerős jövő felé. (EME.) Kamara Színház. BANKETT A KÉK SZAR­VASBAN Színjáték 4 képben, írta: Török Sándor. B e r g e n Antal állomásfőnök har­minc éve kitűnő szolgája a köznek. Sok ezer vonatra, sok százezer életre vigyázott eddig kitünően. Harminc éves szolgálati jubileumát ünnepük, mialatt megérkezik az iskolatárs, a gyerekkori barát, aki most forradal­már és az iskolapad szomszédság jogán — más jogcíme nincs — rá

Next

/
Thumbnails
Contents