Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-01-01 / 1. szám - Színház, film - Budapesti bemutatók
nyan a nagyon elkopott középutat választották. Berky Lili (Baradtayné, a Keresd a szíved-ben Gróf Baranghyné a határozatlanok közé tartozott és így csak ritkábban tudott túlnőni azon az árnyékon, amit Jászai Mari emléke vetített mögéje. F ö I d é n y i a haldokló Baradlayban kevesebb szöveggel kifogástalan lenne. A három B a r a d I a y fiú közül A b o n y i Tivadar (Richárd) friss hangja, mozgása volt kellemes meglepetés. A különben kitűnő Hajni á s s y r a (Ödön) alig lehet ráismerni, modoros, akadémiás. F á y Béla (Jenő) kiforratlan és legjobban belezavarodik ebbe a stílustalanságba. Bátory Giza (Antoinette) egyéni játékkal kísérletezik, siker nélkül. V á n d o r y (Pallvic) Richárddal való jelenése hibátlan. Törzs (Haynau) szerepét szerencséssen felöltözteti egyéniségével és így nagy sikere van. Beregi (Ridegváry) játékában felújította tizennyolc év előtti Nemzeti Színházi emlékeit. Székely Lujza sikerrel küzd lehetetlen szerepével. A mai játék híveinél G ó z o n vezérkedik nagy sikerrel; Tallérosy Zebulon szerepében. Egyenértékű alakítások: Murát! Lili végig hibátlan Editje és még egy-két jelentékeny túlzás ellenére is Orsolya Erzsi Alfonsinéje, P e t h e s Ferenc remekbe szabott vén huszárja és Berky József tiszteletese. Játék őszinteség és közvetlenség jellemezte ezt a kis csoportot, akikhez még P a t a k y Miklós, Faragó Ödön V á r n a y Jenő, Hajdú Zoltán és S z i I a s s y Gyula tartozik. A darabot Hevesi Sándor rendezte jól, de erélytelenül, G a r a Zoltán díszletei viszont nagyon előnyösen szolgálják ki. Kamara Színház. A színház idei negyedik bemutatója sem győzött meg bennünket arról, hogy a Kamara Színházzal szemben jogosan támasztott kívánságok kielégítést nyerhetnek. Pedig a színház jelenlegi vezetősége méltóbb utódnak Ígérkezett azoknál az elődöknél, akik az utóbbi években, majdnem teljesen elprédálták a Kamara Színház tekintélyes örökségét. Mert a Kamara Színháznak öröksége van. Még mindig nagy értékű öröksége; az ereje teljében lévő Nemzeti Színházzal való évekig fartő szoros kapcsolata, világsikerig emelkedő műsor darabjai és egy komoly irodalmi színvonalhoz szoktatott, még mindig elég tekintélyes számú közönség. Ez az örökség kötelezi a Kamara Színházat, de ez az örökség kamatoztatható tőke is; csak helyesen kell' vele sáfárkodni. A Kamara Színháznak az igazi színházi közönség támogatása nélkül nincsen valóságos létalapja. Annál is inkább, mert hiányoznak a szokásos magán színházi vonalai. Ezeket a mai időkben nem is tudja kiépíteni és így csak a többi színházakhoz nem kötött — mondhatnánk szabad — határozott kultúrcélú és igényű közönség rétegre alapíthat A Kamara Színház hivatása; egy színvonalas irodalmi program teljesítése. A most bemutatott ,S zá z h u - szas tempó" Szántó Armand és Szécsén Mihály vigjátéka nem üti meg azt a színházi mértéket, amit a Kamara Színháznak a jövőben fel kell állítania. Szokásos vígjátéki' ügyeskedés ez a neveltetés közismert színpadi fogásaival. A látszólagos siker nem lehet maradandó. A kitűnő színészegyüttes — Dajka Margittal, Toronyi L. Imrével, S z a k á t s Zoltánnal és G á r d a y Lajossal az élén — remekül oldja meg ezt a másodrendű feladatot. Egyelőre ők az eayetlen biztosítékai annak, hogy a Kamara Színház visszatérve eredeti hivatásához, megtalálja az utat az életerős jövő felé. (EME.) Kamara Színház. BANKETT A KÉK SZARVASBAN Színjáték 4 képben, írta: Török Sándor. B e r g e n Antal állomásfőnök harminc éve kitűnő szolgája a köznek. Sok ezer vonatra, sok százezer életre vigyázott eddig kitünően. Harminc éves szolgálati jubileumát ünnepük, mialatt megérkezik az iskolatárs, a gyerekkori barát, aki most forradalmár és az iskolapad szomszédság jogán — más jogcíme nincs — rá
