Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-01-01 / 1. szám - Színház, film - Budapesti bemutatók
szöveggel. A régi magyar népzene ősibb rétegének valóságos aranybányája ez az egykor magyar Muraköz; s egyúttal meggyőző példa a magyar népzene felsőbbrendű szépségére és hódító erejére. Csak ismertettem, nem bíráltam Bartók könyvét. Nincs is manap olyan szakember — Kodály kivételével — aki bírálattal illethetné. De igen kf* vánatos volna, ha fiatal zenészeinkközül Szlovenszkón is minél többen lépnének Bartók és Kodály nyomába, hogy tovább műveljék e dicsőségesen megindult új magyar tudományt. KERÉNYI GYÖRGY. SZÍNHÁZ, film Budapesti bemutat ó k. Nemzeti Színház A PÉNZ BESZÉL Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Feleky Gyula. Lelkesítő érzéssel reménykedő hittel ültünk le, hogy meghallgassuk, egy fiatal új ember hangját, a fiatal magyarságnak irányított új mondanivalóit; az ország első színpadának fényességéből. Az első mondatok azonban csalódást hoznak és a fiatal új ember hangja erőtlen, élettelen s a játék menete lassú. Később, leginkább a forgó színpad segítségével a tempó emelkedik, cíe a mondanivalók, néhány jól elhelyezett tréfa és a darab szerkesztése a régi színpad sablonja. A darab alapötlete jó. Egy valóságos fiatal író tollára való. Péter, a fiatal mérnök-feltaláló talaját veszíti kint a nagyvilágban és hazajön elpusztulni Budapestre. Anyja halálán van, szabómester albérlőjének leánya — egy végkielégített tisztviselőnő — Anni ápolja. Annit persze gyerekkori szerelem köti Péterhez. A lerongyolódva hazaérkező Pétert Anni nem engedi anyjához, hanem egy vasalásra hozott idegen ruha és apja fehérneműje segítségével felöltözteti. A beteg anya érdekében azt hazudtatja P é - térré I, hogy a találmánya segítségével gyártulajdonos lett Párisban. Ez a hazugság a hírlapokba is belekerül és új utakat nyit Péternek. Anyja a boldogságtól meggyógyul. Természetesen nem komolyodik el a dolog, mielőtt a hazugságot leleplezhetnék megszületik a találmány és a hazugság valósággá válik, a darab pedig Anni és Péter egybekelésével végződik. A színház Hajek Sárára, fiatal rendezőnőjére bízta a darab rendezését. Bár különösebb rendezői készséget nem igényel a darab, néhányszor mégis csak be kellett avatkoznia. Ez a beavatkozás aztán nagyon szerencsétlen volt. Többek között: a megérkező Péter halálos betegen fekvő anyja sezlongjára ül, örömében olyan kíméletlenül mozgolódik, hogy a szegény asszonyt szinte leszorítja fekhelyéről, majd olyan ropogósán ölelgeti halálos beteg anyját, hogy komolyan aggódunk. Megemlítjük még, hogy mikor a darab véglegesen átcsap a mulattatásba: egymást követik az 1800-as évek vígjáték írói, rendezői és színészi túlzásai. A színészek és színésznők dolgoznak az író és rendező helyett is. Nagy munka. Nem vehetjük tőlük túlságosan rossz néven a sűrűn előforduló beszéd- és játékhibákat. Uray Tivadar — játsza váltakozé sikerrel a feltaláló mérnököt. Anni, Somogyi Erzsi leányasszony; igazi művészi egyénisége legtöbbször ellenáll rendező és írói elképzelésnek; így ő a darab legjobbja. G. Gömöry Vilma, P. Füzes Anna Aghi Erzsi, Perczel Zita, M. I v ányi Irén, Forgács Antal, Turányi Alajos művészete nem elég erős a feladathoz. Tun ár József élő fiatalságának a szerep egyáltalán nem nyújt alkalmat kifejlődésre. T. Halmi Margit szomszédasszonya, a darab egyik legvalószínűbb figurája. Jók a darab szegényszagú díszletei. Vígszínház SZÜLETÉSNAP írta Bús Fekete László Hat életképben A hat életkép egy vidáman könynyelmű, élni szerető gyógyszerész
