Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Keller Imre: Liszt Ferenc az ember és a művész

feus, Tasso (Lamento e Trionfo), Mazeppa (Hugó és Byron), Les préludes (Lamartine után), Prometheus, Hunnok harca (Kaulbach után), Die Ideale (Schiller) C est qu' on entend sur la montagne (Hugó után), Hamlet (Shakespeare). Éppen így tett, ha valamely esemény ragadta meg különösképpen figyelmét. Ilyen például az 1848/49-iki vértanúk emlékére írt Héroide funébre. A természeti tünemények, a fenséges természet ragyogó szép tájai hasonlóképpen megihlették és az ekkor keletkezett érzelmeit és gondolatait zenébe öntötte. Ilyen a „Vándorlás évei" című ciklusa, melynek első kötete az Alpok szépségeit vetíti elénk. Ennek a ciklusnak ötödik darabja „A vihar". Talán nincsen a zenei irodalomban még egy vihart festő alkotás, mely borzalmasságával annyira elállítaná lélegzetünket, mint Liszt ebben a darabjában. Egyébként is Lisztnek kiváló tehetsége volt a vihar megfestéséhez. így a „Miserere" (D' aprés Palestrina) című műveiben a vihart hasonló megdöbbentő és megrendítő erővel festi. De ez a vihar szimbolikus. A bűnbeesett embernek lelki vihara, aki a vezeklés tisztító fűzében akarja a bűnbocsánatot kiérdemelni.

Ezekkel a viharos képekkel szemben vannak lágyak, pastellszerű alkotások is. Ilyen „A genfi harangok" című műve, melyet Blondine leánya születésekor írt, míg az „Angelus" című művét Cosima leányának születésére költötte.

Egyébként is lehetetlen volna itt Liszt összes műveit méltatni, melyek a természet szépséges tájainak hatása alatt keletkeztek.

De Liszt itt nem állt meg. Nem elégedett meg azzal, hogy az olvasmányok, történelmi és napi események, természeti tünemények hatásait adja vissza zenéjében, hanem egy-egy festmény, szobor, remekmű rája gyakorolt hatását is zenében mondotta el. Ilyenek: Raphael, Michel Angelo, Buonarotti, Zichy Mihály stb.

Ha olvasmány, festmény, természeti tünemény szó