Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Lippay Lajos: Palesztina gazdasági helyzete

PALESZTINA GAZDASÁGI HELYZETE

Csodálkozni fog az az olvasó, aki ezt a cikket olvassa és Palesztina aránylag fejlett iparáról, mezőgazdaságáról hall és másrészről hallja a Szentföld terméketlenségét. De én még többet mondok: az itt ismertetett mezőgazdaság, ipar ellenére is ennek az országnap népe nem élhetne meg a saját erejéből és munkájából és valóban nagy része nem abból él, hanem a külföld támogatásából, amint a zsidók nagy része a világ kapitalista zsidóinak pénzéből él, vagy a katholikus lakosság jó része a Szentföldre érkezett adományokból tengeti életét. Az országnak több mint egy millió lakossága csak akkor fog megélni a saját erejéből, ha ez a rengeteg befektetés már meghozza a maga kamatját. Mert meg kell gondolnunk, hogy ennek a 24.000 négyzetkilométer kiterjedésű országnak több mint eayharmada terméketlen terület, semmire sem használható, hiszen Judea déli részében egy tagban 8000 négyzetkilométer teljesen haszontalan, terméketlen terület; művelhető terület csupán 2000—3000 négyzetkilométer, de ez is sovány föld; 500—1000 négyzetkilométer az erdős rész, míg a gyümölcs- és olajfával beültetett terület 5000 négyzetkilométer. De mindezen a területen csak a világháború után kezdődött meg az igazibb, intenzívebb munka, mert hiszen a négyszáz éves török uralom minden gazdasági és ipari fejlődést megakadályozott a Szentföldön. Ezért remélhető, ha ez a haladás még legalább két évtizedig tart ezen a földön ebben a tempóban, akkor Palesztina az Elő-Ázsiai országok között vezető helyre küzdi fel magát és jólétet teremt határai között. Ha azonban a jelentős külföldi anyagi segítség hirtelen abbamaradna és a megkezdett vállalkozásokat kénytelenek beszüntetni, akkor a nyomorúságot felfokozott igényeikkel jobban éreznék, mint annakelőtte.

Palesztinát kedvező földrajzi fekvése nagy kereskedelmi országgá fejleszthetné. Az ókori történelem folyamán az Ázsiát és Afrikát, a nagy asszír-babiloni, később perzsa birodalmat az Egyiptommal összekötő Via maris-on, a kontinenseket összekötő nagy országúton feküdt, amelyen az említett országok kereskedelme lebonyolódott. Ez a kedvező fekvése a Földközi