Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Gömöry János: Levelek Gvadányi Józsefhez

a br. Horetzky család rohói (Nyitra megye) sírboltjába szállították.

íme tehát Gvadányi József is, miként a magyar irodalom sok más büszkesége, Szlovenszkó földjében van eltemetve. Vájjon számon tartjuk-e ezeket a szent helyeket, elzarándokolunk-e ezekre, áldozunk-e kegyelettel itt nyugvó nagyjainknak? Úgy-e felesleges ezeket a kérdéseket felvetni, mert kellemetlenek. Vér szökik orcánkba, ha látjuk, mily kevéssé él bennünk a kegyelet. Mint sok más téren, úgy itt is szervezetlenek, patópálok vagyunk. A magyar múlt fénye, dicsősége szól hozzánk mindenfelé ezen a földön, s mi tudunk ezekről, de azért nem teszünk semmit, de semmit oly irányban, hogy múltúnk e beszédes tanúit a mai magyarság nemzeti öntudatának ápolására, megmentésére fordítsuk. Bizony, bizony, ha hanyatlunk, ha pusztulunk úgy megérdemeljük sorsunkat.

GÖMÖRY JÁNOS.