Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-11-01 / 8-9. szám - Surányi Miklós: Janus Pannonius

kesedését a kéziratos könyvműremekekkel szemben. Sőt Pécs városa kettővel is dicsekedhetett. Az egyik a püspöki könyvtár volt, amelynek javát Janus Pannonius vásárolta össze. Vespasiano, a XV. század jeles embereinek sorozatában írja Janus Pannoniusról. hogy mikor 1466-ban, mint Mátyás követségének vezetője II. Pál pápánál járt, Romában, Firenzében Ferrarában és Velencében összevásárolt minden könyvet, amit talált, görög és latin nyelven Írottakat egyaránt, bármilyen tudományokhoz tartoztak, nem gondolva a könyvek árával, mert határtalanul bőkezű volt. Firenzében több száz forintnyi összeget hagyott könyvek írására. Ez volt a püspöki könyvtár legjava része, amely hittudományi, bölcsészeti, kánoni és a római jog körébe tartozó görög és latin kéziratokkal dúsan el volt látva. A másik könyvtár nyilvános könyvtár volt (unikum a maga korában) s ezt a nagy humanista püspök és prépostja, Hantó György alapította, akit Kalocsai György néven ismer a magyar történelem, mert később a kalocsai érseki székbe emeltetett.

Ezekben a könytárokban írta Janus Pannonius halhatatlan remekműveit, itt folyt le az ő belső áhitatos lelki élete, itt gyűjtötte össze tudósait, úgy ahogy Olaszországban látta a plátói akadémiákon. Külső élete annál káprázatosabb és világiasabb volt. A pécsi püspök nem volt az ország leggazdagabb főpapja, de Janus Pannoniusnak volt olyan esztendeje amely százezer aranyforintnyi jövedelmet tudott kimutatni. Hallatlan összeg ez abban az időben. És ez alatt a tiz esztendő alatt, amelyet Pécs város falai között töltött, valósággal megaranyozta a város életét.

Képzeljük el ezt a várost, amikor Janus Pannonius ferrarai mintára diszfelvonulásokat és történelmi életképeket rendezett Galeottival, képzeljük el magát a fiatal püspököt, aki diadalszekerét aranyszerszámos, hímzett bársonytakarós, hatalmas agancsu szarvasokkal vontatta, olasz énekeseket és zenészeket szólalta