Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-06-01 / 6. szám - Z. A magyar írók hete a Margitszigeten - Z.: Kazinczy könyvsátor a pesti könyvnapokon
A MAGYAR ÍRÓK HETE A MARGITSZIGETEN az időszerű erdélyi kultúrkérdésekről beszélt, Rédey Tivadar a mai színpad irányait ismertette, míg Buday György a tanyavilág kultúréletéről szólott. Lapzártakor a kongreszszus munkarendje a befejezés felé közeledik. Az előadásokat tartalmas vita követte. Az íróhét derekán szabadtéri színi előadásban mutatták be hivatott előadók Móricz Zsigmond és Tamási Áron kis darabját s Tersánszky Jenő jelenetezett népdalait. Ez az este bíztató Ígéret, hogy az új magyar színpad reménye sem halt meg egészen. Az íróhéten fellobbant fény jótékonyan világít be a magyarság kultúréletébe, s bizton tudjuk, hogy ez a fény még erősödni fog, mint ahogy a betlehemi mécses világosságának bűvköre is egyre szélesedő hullámban fogta át a földet. Az írók Gazdasági Egyesülete, az IGE, valóban az ige szolgálatába állott, amikor nemcsak az írók gazdasági érdekeinek istápolásával tesz felbecsülhetetlen szolgálatot, hanem összefogójává és hídjává válik a korszerű magyar irodalmi törekvéseknek. A budapesti íróhéten Szlovenszkóról és Ruszinszkóról ez alkalommal még csak kevesen jelentek meg. Itt volt Mécs László, Palotai Boris, Rácz Pál, Sebesi Ernő és Szombathy Viktor. Hisszük és tudjuk, hogy a mi íróink is egyre fokozottabb szerepet vállalnak és szerephez jutnak az egyetemes magyar kultúrélet ügyeiben, amelyek elsősorban a kisebbségi sorsban élő írók problémái. Igazán el lehet mondani: Tua rés agitur! Z. KAZINCZY KÖNYVSÁTOR A PESTI KÖNYVNAPON A magyar könyvkiadók és könyvkereskedők szövetsége az idén a magyar irodalmi héttel egyidőben rendezte harmadik könyvnapját Budapesten. Százötven sátorban vonult ki a magyar könyv, a magyar írás az utcára és négy napon át a City legforgalmasabb pontjain nagy volt a forgalom a könyvet árúsító pa-Budapest legtündéribb pontján, a Margitsziget vén fái alatt harmadik kongresszusukra gyűltek össze négy államban élő magyar írók, hogy megvitassák az egyetemes magyar kultúra nagy ügyét, az irodalom kérdéseit. Az ősi hagyományok megszentelte földön, ahol „Isten rabjai", árpádházi Boldog Margit társnői és fehércsuhás prémontrei kanonokok rótták pergamentre gondolataikat, ahol a szent öregnek, Arany Jánosnak elerőtlenedő szeme előtt felcsillantak a hídavatás viziói, a genius loci ihlette meg a toll magyar munkásait és tanácskozásaikban a Bessenyeyek, Kisfaludyak, Kazinczyk magyarságot mentő és építő akarata fejeződött ki. A magyar irodalomnak és a magyar írók ügyének nagy kérdéseit adták elő az írók és vidító kezdeményezések Ígérik a nemzetfentartó irodalom még erőteljesebb, életesebb virulását. Zilahy Lajos szólította fegyverbe az írókat és olyan szavakat mondott az írott szó varázslatáról és hatásáról, hogy ennek a toborzónak zengésére minden magyar író felsorakozhat a zászló mögött, ha tud és ha akar. Szabó Lőrinc az író és a közvélemény kapcsolatát fejtegette. Bodor Aladár a reformációnak a magyar irodalomra való hatásáról beszélt. Balassa József a tájnyelvek fontosságát emelte ki előadásában. Bajcsy Zsilinszky Endre a rádió s a magyar kultúra vonatkozásának határkérdését adta elő. Bresztovszky Ede a magyar munkásság kultúraéletét ismertette, Féja Géza előadását a magyar irodalomban feltörekvő osztályoknak szentelte. Ligeti Ernő Villonok, bódék, sátrak körül. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar irodalom történetében az idei budapesti könyvnap azért volt jelentős állomás, mert íróink és könyveink most először jelentek meg önállóan, szervezetten a magyar főváros közönsége előtt. A Kazinczy Szövetkezet keretében történt Íróink-
