Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-06-01 / 6. szám - Reményi József: Külföldi irodalmi szemle. A 19-ik század amerikai irodalma

kék olyan rendkívüli irodalmi gazdagságát tüntette fel, mint a magyar irodalom Kazinczy fellépésétől a Bach korszakig. Néhányan a kiváló írók és költők közül még a polgárháború után sem szűntek meg alkotni, de születési évük vagy munkájuk lényege a polgárháborút megelőző korszakra esik. Azaz arra a korszakra, amikor a gép és a gyár még nem hódította meg Amerikát s amikor az amerikai főiskolák klasszikus nevelése (többé-kevésbbé az angliai Oxford hatása alatt) az irodalom szeretetét kinevelte azokból is, akik esetleg politikai vagy üzleti pályára léptek.

Az élet értelmére vonatkozó viszonylatban a tizenkilencedik század amerikai irodalmát három irányelv jellemzi. Egyrészt a transcendentalizmus, amelynek képviselői főként new englandi írók és költők voltak; másrészt az agnosztikus tragikus érzés, amelynek bizonyos távlatát már Hawthorne éreztette, de legkülönb kifejezője az Európában teljesen ismeretlen Hermán Melville, akinek „Moby Dick" című regénye,; akár Swift „Gulliver"-je, az ifjúság olvasmánya lett, holott központi gondolatában és művészi mélységében azoknak a felnőtteknek szólt, akik a tagadás levegőjében is érzik a miszticizmus érthetetlen valóságát; végül pedig a pragmatikus alkalmazkodás elve, amelynek humorját Mark Twain fejezte ki a legjobban s legsikeresebb, de felszínes kifejezője William Dean Howells, a regény- és novellaíró. A new englandi transcedentalizmus Emersonban nyert irodalmi megszemélyesítőt; de a tizenkilencedik század második felében Emily Dickinson személyében olyan költői kifejezőre lelt, amely a lelki távlat érzékeltetése és a művészi érzékenység érettsége szempontjából különb Emersonénál. Emily Dickinson tapasztalathiány életében a feltevések, képzelet és kifejezés ereje pótolták a tapasztalatokat. Költészete világirodalmi relációban is kimagasló érték.

A fent említett osztályozásba nem lehet beleilleszteni Poet, akinek költészete zene, kritikai működése úttörés s elbeszélései a rejtélyt éreztető racionális számítás megtévesztően ügyes alkotásai. Ugyancsak kiesik ebből az osztályozásból Walt Whitman; pogány univerzalitása az autodidakta féltudása és a lélek gazdag ösztönének változatossága. Végül Henry Jamest sem lehet beleilleszteni a három világnézeti csoportba, mert jórészt európai légkörben lejátszódó erősen lélektani és elemző regényeiben a snob kul-