Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Magyar folyóiratszemle

Antal, verssel Havas István, Illyés Gyula, Radó Antal szerepelnek.

Protestáns Szemle. Aprily Lajos szerkesztésében havonként jelenik meg. Rédey Tivadar vezetőhe- Jyen ír Móra Ferencről az áprilisi számban. Móra nem lett nagy regényíróvá, aminek elparentálói megtették, neki a nagyobb lélegzetvétel arra volt jó, hogy „még jobban kibeszélhesse magát", mint ahagy Vajthó László mondta róla: „Egy ízben két köteten keresztül bírja szóval s regénynek nevezi az összepréselt pillanatkép gyűjteményt, az alakok azonossága révén". Csuka Zoltán a vajdasági magyar irodalomról értekezik. A szerző azt a véleményét nyilvánítja, hogy a vajdasági könyvtermelésnek vagy a szlovenszkól Kazinczy társaság, vagy az erdélyi Szépmives Céh felé kell orientálódnia, miután mindkét helyről szabadon juthatnának be a könyvek Jugoszlávia magyarlakta területeire. Gazdag kritikai rovat fejezi be az értékes áprilisi számot.

Vasárnap. Mi a hangosfilm problémája? Brückner János veti fel ezt a problémát. Szerinte a mozi még nem oldotta meg tökéletesen azt a problémát, hogy az idegen szövegű hangosfilmet átalakítsa nemzeti filmmé. A szövekbekopirozás s az utánszinkronizálás még nem oldották meg lényegében a kérdést. A kritikai rovatban Rónay György néhány remekbeszabott kritikáját találja az olvasó, (ma).

Az Erdélyi Helikon Mécs Lászlónak hat szép, új versét hozza. Maksay Albert dániai útijegyzeteit közli, Bánffy Miklós folytatja nagyszabású s alapvető tanulmányát „Az Ember Tragédiája a színpadon" címmel. Koós Kovács István kisregényt közöl: „Isten szegény költője" címmel, Thurzó Gábor foglalkozik Janus Pannoniussal, Janus Pannoniusnak néhány költeményét is közli fordításban a lap.

Magyar Minerva (Pozsony). Reményi József érdekes tanúlmányát közli: „Az alkotás szelleme a közöny környezetében" címen. Farkas Geiza fantasztikus regényének folytatását hozza a lap, valamint Kristály István és Palotai Boris novelláit. Suara Róbert Baudelaire széptanával foglalkozik, verseket Reményik Sándor, Dsida Jenő, Bodor Aladár és Berényi János írtak.

Magyar Tanító (Komárom) általában a tanítóság problémáival foglalkozik, különösen a tanítóság megélhetési kérdéseivel. Adler Ernő a nevelési tudomány terén jelentkező új áramlatokról beszél, foglalkozik a kassai rádióállomás iskolai előadásaival, hozzászólás formájában sok tanító leveleit közli.

Tábortűz (Komárom) „Ady Endre és a szlovenszkói magyar ifjúság" címen Nemesik Valter vezércikkét hozza, azonkívül az ifjúság számára életirányelveket jelöl ki: „A haladás mint végér", „Szülőktől, a paptól, a tanártól független ifjúság", „A parancsolatoktól szabadulni akar az ifjúság?" címmel. Ismeretterjesztő rovata s gazdag cserkészrovata van.

Ű j Élet (Kassa). Aradi Zsoltnak útijegyzeteit közli Franciaországból, Berczelli A. Károly ismertetést írt Vico történelemfilozófiájáról, Semetkay József Papin! „Góg"-járól, a XX. század nagy szatírájáról ír, Nyisztor Zoltán a hitlerizmussal foglalkozik, Marék Antal novellát írt, dr. Jorkai Géza igen érdekes pedagógiai cfiP két közöl „Az életösztön pedagógiája" címmel. A lapnak általában pedagógiai rovata gazdag. .____

A jugoszláviai Kalangya [(Szabadka), Molter KJroty kritikai cikkét hozza: „Film a modern prózáról" címmel. A csehszlovákiai magyar kulturélet bő ismertetését közli Szombathy Viktor tollából, valamint egy novellát is. Stern Lázár Spinózáról Irt tanulmányt, Németh László szinlkritikai cikket írt, elbeszélést Kisbéry János, Radó Imre írt, verssel Tin Ujevics, Aprily Lajos, Csuka Zoltán szerepel. Közli a jugoszláviai magyar irodalom bibliográfiáját is.

(sz. v.)

k