Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-05-01 / 5. szám - Magyar folyóiratszemle
felvetett vitája egyre szélesebb hullámokat ver a magyar sajtóban. E szomorú kérdés okát illetően egyetlen adatot ragadunk ki a nagyszerű cikkből. 1869—1930 között a Dunántúl lakossága 38.2 százalékkal szaporodott. Az Alföldé ugyanakkor 108.9 százalékkal. Literatúra. Vezetőhelyen Kárpáti Aurél cikkét találja az olvasó A költő az időben és az időtlenségben címmel. A vers is olyan, mint a csók, — írja, — amelyről már Jusszuf, a költő bölcsen azt vallotta: Gyakorold és ne magyarázd! Amiben tökéletes igaza volt. Hiszen minden vers önmagáért szól és önmagát magyarázza ... Mit akar a költő örök állandóságával e szakadatlan változás közepette? — veti fel a kérdést Kárpáti s a feleletet emigyen adja meg. Ö, bizonyára: az igazi költő sem független korától. Hű kifejezője kora álmáinak, vágyainak, sóvárgásának, örömének és szenvedésének. De mindebben nem az aktuálison, hanem az állandón, az egyetemesen, a mindenkihez és minden időhöz szólón van a hangsúly. Napkelet. Tolnai Gábor hoszszabb tanulmányban ismerteti Aprily Lajos költészetét abból az alkalomból, hogy Aranymosó legendája címmel jelentek meg összegyűjtött versei. Ha céhbe tömörülnének a különféle művészeti stílusok képviselői, Aprily a gyémántköszörűsök, vagy ha úgy teiszik az aranymosók csoportjába tartoznék. Az aranymosó balladája egyébként másfél évtizedes költői munkásság eredménye. Aprily költői ideálja: kevés verset adni, de minden versalkatrészben a legteljesebb művészi megvalósítást. Mindezt úgy teszi, hogy nála a forma aszketikus tisztelete a Tart pour l'art kultusszá merevülne. Korunk szava. Széchenyi György gróf a lap főszerkesztője. Törvényes intézkedéseket címen cikkezik. A szerző szerint a szociális igazság elve, amelyet a Quadragesimo hangsúlyoz, nemcsak az Ipari munkásra, a a magasabb bérre és a rövidebb munkaidőre vonatkozik, hanem éppen nem utolsó sorban a kisgazdára, iparosra és mezőgazdasági munkásra, amikor a nemfizetés önhibán kívül és katasztrófális körülmények következtében áll elő, amelyek felett az egyednek hatalma nincsen. A mély szociális érzéstől áthatott cikk törvényes intézkedéseket sürget a jövő nyomortelepei és vándorló kóbcrlények további fölösleges szaporodásának megakadályozására. Feltűnést keltő cikket irt Zathureczky Gyula az Egyetemes magyar ifjúságról. A szlovenszkói magyar ifjúság mozgalmainak ismertetésénél tájékozottan tárgyalja a szerző az önmagába roskadt Sarlós mozgalom történetét, az állam szerepét az ifjúság ideológiájának kialakításában s a diadalmasan feltört Prohászka mozgalom jelentkezését. Magyar Kultúra. Bangha Béla S. J. Miért éppen Délamerikábá? c. cikkében magyarázatát adja, hogy miért megy Nyisztor Zoltánnal együtt éppen Délamerikába, hogy az ott élő magyarság lelki gondozását lássák el a nyár folyamán. Délamerika az egyetlen kontinens, — írja a neves hitszónok, — amely csaknem száz százalékban katolikus és amely éppen a jövő szempontjából is a katolicizmusnak egyik legszebb Ígérete. El lehet mondani, hogy ennek a földrésznek egész kultúráját és polgárosodását a katolicizmus teremtette meg. Kiemelünk még ebből a gazdag számból két tanulmányt. Az egyiket Sándor írta: Az ember tragédiája és a katolicizmus, a másikat Waitsch István: Testvériség felé címen. Katholikus szemle áprilisi számát Serédi Jusztinján vezeti be A valódi tudás című cikkével. A hercegprímás véleménye szerint a mai ember tudása felületesebb, mint azoké, akik a tudományoknak objectiv értelemben kevésbé fejlett korszakaiban éltek. Ennek okát a hercegprímás három körülményben látja. Az egyik ok, az általános elszegényedés, a másik a rohanó élet, amely türelmetlenné teszi az emberi a kitartó, elmélyedő munka későbbi eredménye iránt. Harmadik ok a középiskolai oktatás túlzsúfoltsága, szétágazó oktatása. Értékes cikk még báró Brandenstein Béla tollából Az isteneszme az újkori bölcseletben. Tükör. Révay József kitűnő szerkesztésében friss, eleven és modern. Rekord kép és rekord író. Novella, vers, riport, film, sport, színház bőséges rovatot kap benne. Hűségesen a Vasárnapi Újság hagyományaihoz, mégis telve a mai kor eseményeivel, a Tükör egyedülálló a maga nemében. Novellával Dallos Sándor, Révay József és Szerb
