Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-05-01 / 5. szám - Irodalmi szemle - Féja Géza: Ady darab Debrecenben - Féja Géza: Harold Lamb: Dzsingiz Khán, a világ császára
láguralmi törekvésekről. A köztudatban a „mongol hordának" s rettenetes-kegyetlen khánoknak a képe él. Útjukról, hódításaikról azt tartják, hogy vad, elemi viharok voltak. Ámde az ilyen elemi viharok mögött ott áll s ,ott irányít valami nagyon magasrendű kozmikus törvény s kozmikus „logika". így vagvunk Dzsingizzel is: rettentő irama mélyén óriási tervet találunk s ma, mikor az emberiség új organizációja ismét kikerülhetetlen, bámulva állunk előtte... Lamb műve le kell, hogy győzze az indokolatlan európai fölényeskedést és ellenszenvet Ázsiával szemben. Európa akkor is humánusnak tartotta magát, ha a legbarbárabb eszközöket forgatta kezében. S Ázsiát akkor is barbárnak tartotta, ha khánjainak embersége szélesebb volt az övénél. A „mongol horda" korának legtökéletesebb katonai szervezete volt. A mongol hódoltságok közigazgatása pedig ugyancsak tökéletes dolog volt a maga nemében. Dzsingiz és vezérkara nemcsak egy kontinens meghódítására, hanem megszervezésére és kormányzására is képes volt. A hódítás persze kíméletlenül és kegyetlenül történt, hiszen néptenqereket kényszerített egységbe, gyorsan, kibúvót nem engedve, szétbontó erőt nem tűrve. De, ha Ítéletet fogalmazunk emiatt felette, gondoljunk bármelyik európai hódítóra... Viszont a vérrel-vassal összekovácsolt új egységen belül türelmesebb, megértőbb volt Dzsingiz s valamennyi utóda minden európai hódítónál. Teljes vallásszabadságot adott. Minden meghódított tömegből fölszívta az értékeket s beillesztette a nagy birodalom igazgatásába. Vérrel-vassal járt, de nyomában béke termett. „Ha e fékezhetetlen barbár egy nemzetre rátette kezét, ott minden más háborúságnak vége szakadt. A dolgok rendje károsan, vagy előnyösen, de teljesen megváltozott s azok számára, kik a mongol hódítást túlélték, „hosszú időre a béke évei következtek." Óriási politikai terv élt az ő zúduló lovashadtestei mögött. A törzsi harcok világának halálát jelentette ez a terv s vélük szemben a kontinens teljes egységét és rendjét építette ki. Azt is elmondja könyvünk, hogy a mongol uralom alatt a „Pax romanahoz" hasonlóan, a kultúra újra feléledt. Szabadon, annyi gyökérből, ahányból csak kihajtott. Béklyók, korlátok és korlátoltságok nélkül.
