Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-05-01 / 5. szám - Irodalmi szemle - Féja Géza: Ady darab Debrecenben - Féja Géza: Harold Lamb: Dzsingiz Khán, a világ császára
Kodály előadása után egymásután a dobogóra léptek a debreceni kórusok és ki is tettek magukért. Igazi előrelépés volt ez a belső magyar művelődés területén. FÉJA GÉZA. ADY DARAB DEBRECENBEN Különös véletlen folytán előző este mutatták be a Debreceni Színházban Nagy Dániel „Ady E n d r e" című darabját. Nagy Dániel erdélyi származású, jelenleg Pesten élő író. Darabja Ady Endre életét akarja ábrázolni. De mi Ady élete? Az, ami a pletyka szárnyain terjedt el s lett közismertté? Vagy pedig az, amely műveiben jelentkezett az öröklét igényével? Nem nehéz e kérdésre felölnünk. Az utóbbit az előbbin keresztül kellett volna sugároztatni. Ady életének alkalmat kellett volna szolgáltatnia, hogy képein és jelenésein keresztül az író a teremtő Adyt éreztesse. S ez nem sikerült sehogysem... Bennünk a verskötetek Adyja él, a lusta, nagy magyar kereket merész rohanásba kényszerítő Ady. S kapunk egy Ábrányi Emilt, aki csak szaval, szaval s szenveleg. Kapunk egy Ady-epigont, aki néhány közismert s nem a legjobbak közé tartozó Ady-verset játszik el előttünk. Hiányzik a darabból Ady s hiányzik Ady kora. Érdekes, hogy élő írók is szerepelnek benne. E szerepeknél látszik, hogy mennyire nem sikerült a szerzőnek az élet valóságát és elevenségét, esszenciáját: a színpadra vetítenie. Az első estét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A második estén kongott a terem. Jó ízlésre vall! Debrecenben az új magyar kul túrváros szí-, ve kezd dobogni. FÉJA GÉZA. Harold Lamb: DZSINGIZ KHÁN, A VILÁG CSÁSZÁRA. Fordította Náday István, Rózsavölgyi kiadása: 1934. E könyv olvasása után véglegesen új kéoet kell, hogy alkossunk Dzsingizről és általában a mongol vi