Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Irodalmi szemle - Féja Géza: Új műfaj a prózában

IRODALMI SZEMLE

ÜJ MŰFAJ A PRÓZÁBAN

Nagy Lajos: KISKÚNHALOM. Pantheon-kiadás.

Nemrégiben jelent meg Nagy Lajosnak egy szociográfiai munkája három magyar városról. E könyv nem elégített ki. Csonkának és vázlatszerűnek találtam s nem láttam tisztán, hogy hová fog érni Nagy Lajos ezen az utón. A „Kiskúnhalom" azonban már a z e I - ért cél derűjében és világosságában ragyog.

Ez a könyv nem regény, nem elbeszélés, nem riport, nem tudományos munka, új fogalmat kell, hogy alakítsunk számára. Megindul, mint a lexikonban egy kis összefoglaló leírás. Kilép a határba, ahol csépelnek. Átugrik a napfölkelte világába: ébredezik a falu, a gulyástól Fleischernéig. Benéz a házakba, mindent meglát: mit esznek, mit beszélnek, hogyan alusznak, szeretkeznek. Megtalálja az embereket, kikben valóban a falusi sors sűrűsödik össze. Látjuk a határt, a földmívelő életet, a paraszt gondolatkörét, az „úri" vélekedést felőle, halljuk a pletykákat, érezzük a búza szagát, fojtogat a nyári por, ujjúnkat a falu sebeibe mélyesztjük, fölszállunk néhány falusi utassal a hajóra és visszajutunk Pestre.

[Szociográfiái* kaptunk. Egy kis faluét, melynek nincs „különössége'': népművészete, kinőtt alakjai s ígérő belső izgalmai. De van, mint száz és száz társa, értetlenül és ismeretlenül. Szociográfia ez, de adatok helyett az élet elevenségét kapjuk: arcokat, képeket, jeleneteket. S az adatok tudományos rendjét az epikus, az elbeszélő magasabbrendű rendezése foglalja el. Nagy Lajosnak sikerült a szociográfia tudományos komolyságát s a regény magasabbrendű rendező s megmutató erejét összeforrasztani. Új műfajt teremtett a magyar prózában.

Építő műfaj ez. A szociológiai gondolkodásnak és életszemléletnek seregestől fogja a híveket szerezni. A „szellem" hivatalos képviselői rendszerint nehéz páncélban s csodálatos merevséggel szoktak az írás területén jelentkezni. S így érthető is, hogy riasztó pél-