Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Dóczy Jenő: Arany erkölcsi világa

ARANY ERKÖLCSI VILÁGA

Azon költői igék, melyekről ez alkalommal elmélkedni akarok, meg vannak írva Arany János „Domokos napra" c. költeményének ötödik szakasza, harmadik és negyedik versében, ekképen: „Legnagyobb cél pedig itt e földi létben, — Ember lenni mindig, minden körülményben."

Goethe Faustja az élet rejtélyét kutatva, az új szövetség fordítása közben váltig kereste a I o g o s helyes értelmét. — A szó, az ige?... nem,... az értelem... az erő? ...nem, nem. Végül megállapodott: „Kezdetben vala a tett."

Arany János is kereste az élet értelmét, ö azonban költő volt s nála a logos = ige. Szavai igék s ő maga igehírdető. De szavában benne van a logos minden jelentése: értelem, erő és cselekedet. Nekünk, késő unokáknak is hirdeti az igét: az élet helyes értelmét. S szavaiban annyi sugalló erő van, hogy mikor könyveiben lapozunk s szemünkkel felszedegetjük, szívünkbe s elménkbe fogadjuk azokat, éreznünk kell, hogy megelevenítő lelket nyerünk általuk s az eszmények szolgálatára, tettre készekké válunk.

Minden igéje közt legfontosabbnak tartjuk azokat a szárnyas szavakat, melyeket értekezésem vezéreszmejéül választottam.

„Legnagyobb cél pedig itt e földi létben, — ember lenni mindég, minden körülményben!" — Ebben a mondatban benne van az egész Arany, az Isten választott emberének szív- és észjárása, teljes lelke s a küldetéses költő evangéliumának helyes életre vezető legfőbb kánonja.

Erkölcsi tanítás ez, az emberi magatartás legmaga