Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-04-01 / 4. szám - Dallos Sándor: Bartók Béla második vonósnégyese
laté! Te a sziklák kemény hangja! Te a vasárnap fogalma, te a hókristály és te a harmat! Boldogok legyetek, mint én! Hogy lehet, hogy eddig nem találkoztunk, pedig milyen gyönyörűek vagytok! Az ember önfeledt, boldog ámulattal ismer rá Bartók zenéjében a környező világra, a testvéreire, akiktől régen elvált s érzi, hogy minden ízével részese,, imádságos áhítattal részese a teremtettségnek, összetartozik lényeg szerint vele s ez az összetartozás a legmélyebb vallása. Ez a vallása s a küldetése, hogy a hallgató végtelenségek és a hallgató parányok beszédét mint a saját szavát értve találja meg a velük s a bennük lévő Istennel való egyesülés boldogságát. Mi hát Bartók Béla zenéje! A kozmikus ember ámulva ujjongó beszéde a fölismert mindenséghez; vagy: a megismert mindenség forrón kinyilatkozó beszéde a kozmikus voltát érző emberhez. Kozmikus zene. A világegyetem őslelkének nyelve, az ember nagy találkozója teremitett és ezredévek után megtalált testvéreivel, végtelen melegű ölelkezés a kozmosszal, megtermékenyülés az anyag isteni leikétől, parttalan és féktelen egyesülése a rokonértelműségeknek, valami csodálatos izzás, a rég elhagyott kedvessel való zokogó egyesülés, az elkülönült világok új egybeolvadásának a fölismerés gyönyörében való kínlódó boldogsága. * Egyet kell megérteni és egyet kell izzóan átérezni,, hogy Bartók zenéje mindén mélységével kinyíljék az ember számára azt, hogy nincs anyag. Nos igen, bizonyítják a tudósok ezt, de ez semmi! izzva keli ezt érezni, az ember kereső életének kell eljutnia idáig önmagától. Nincs bizonyosság, csak akkor, ha az életérzés önmaga extázisában már kikiáltja, felfedezi, elujjongja: nincs anyag! Energia van csak! — mondja a tudomány. — Lélek van csak! — mondja a vallás. Egyetlenegy áhítatos, Istennel telt egység van csak — mondja Bartók Béla zenéje — az ember kiragadhatatlanul összetartozik a teremtett világgal, azonos vele, eza lényeg! S ennek az anyag fizikáján túl való azonosságnak himnusza Bartók Béla zenéje.
