Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-04-01 / 4. szám - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai
nak és általában a szellem és a lélek képviselőinek lassú felmorzsolódását a kollektivizált társadalmi keretek között. Ennek a könyvnek a hősei orosz intellektüellek, a Központi múzeum tisztviselői, akik a szovjetrendszer kezdetén még megmaradtak állásaikban, mert nem volt kikkel helyettesíteni őket. Külön szigetként állanak a szocializált Moszkvában ezek a kopott ruhás emberek, akik azt hiszik, hogy kedvezményes helyzetüknél fogva ki tudják magukat menteni a „lenivellálás", a legalacsonyabb fokra való ,gleichschaltolás" alól. Tragédiájuk éppen az, hogy nem bírnak ellentállani a megváltozott körülmények között a lelki elközönségesedésnek. A könyv két főhőse családi életében is megrendül, hisz családostól egyetlen szobában kell nyomorogniok és az asszonyok ott is ruhákra, luxusra, kényeztetésre vágynak. És jön egy idegen filmrendező, aki nyersen ki is mondja, amit az orosz férfiak, a férjek és apák még nem mernek bevallani maguknak: hogy az orosz nő ma olyan mélyre süllyedt, hogy válogatás nélkül megvásárolható a szimbolikus három pár selyemharisnyáért. Ezt a lezüllést, a majdnem tökéletes elállatiasodást írják le ma legtöbben az orosz regényírók közül és Alja Rachmanova naplóiban is sok adatot találunk erre. Alja Rachmanova azonban, akinek magyar fordításban már megjelent naplóit legutóbb e hasábokon is ismertettük, ismer kivételeket is. Részint apró epizódalakokban, de főképen magamagában egy más, mélyebb orosz asszonytipuszt mutat meg nekünk, olyan hősi teremtményeket, akikhez a sekélyesebb Panteleimon Romanovok és Hja Ehrenburgok nem érhetnek fel. Most olvastam a Rachmanova napló-trilógiájának harmadik kötetét, a „Milchfrau von 011 a k r i n g"-et s úgy látom, hogy ezzel a kötettel, amely talán nem fog olyan szenzációt kelteni, mint amilyet a másik kettő világszerte keltett, válik teljessé és igazán hitelessé az első két kötet minden epizódjának történeti hűsége is.. Mert a német férjével kiutasított Alja Rachmanova itt Bécs egyik proletárnegyedében éli le kiutasítottsága első éveit, mint egy kis tejesbolt bérlőszerű tulajdonosa. Keserves munkával kell fenntartania családja életét, amíg férje vizsgáit németül is leteszi az érvénytelen orosz diplomák után. És Alja Rachanova hajnalban kél, késő estig dolgozik s a kis tejesboltban az ottakringi proletárház és a környék sok lakója megfordúl, elsírja vagy elmeséli életét is így meg