Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-04-01 / 4. szám - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai

nak és általában a szellem és a lélek képviselőinek lassú felmorzsolódását a kollektivizált társadalmi ke­retek között. Ennek a könyvnek a hősei orosz intellek­­tüellek, a Központi múzeum tisztviselői, akik a szovjet­rendszer kezdetén még megmaradtak állásaikban, mert nem volt kikkel helyettesíteni őket. Külön sziget­ként állanak a szocializált Moszkvában ezek a kopott ruhás emberek, akik azt hiszik, hogy kedvezményes helyzetüknél fogva ki tudják magukat menteni a „leni­­vellálás", a legalacsonyabb fokra való ,gleichschalto­­lás" alól. Tragédiájuk éppen az, hogy nem bírnak el­­lentállani a megváltozott körülmények között a lelki elközönségesedésnek. A könyv két főhőse családi éle­tében is megrendül, hisz családostól egyetlen szobá­ban kell nyomorogniok és az asszonyok ott is ruhákra, luxusra, kényeztetésre vágynak. És jön egy idegen filmrendező, aki nyersen ki is mondja, amit az orosz férfiak, a férjek és apák még nem mernek bevallani maguknak: hogy az orosz nő ma olyan mélyre süllyedt, hogy válogatás nélkül megvásárolható a szimbolikus három pár selyemharisnyáért. Ezt a lezüllést, a majd­nem tökéletes elállatiasodást írják le ma legtöbben az orosz regényírók közül és Alja Rachmanova naplói­ban is sok adatot találunk erre. Alja Rachmanova azon­ban, akinek magyar fordításban már megjelent naplóit legutóbb e hasábokon is ismertettük, ismer kivételeket is. Részint apró epizódalakokban, de főképen maga­magában egy más, mélyebb orosz asszonytipuszt mu­tat meg nekünk, olyan hősi teremtményeket, akikhez a sekélyesebb Panteleimon Romanovok és Hja Ehren­­burgok nem érhetnek fel. Most olvastam a Rach­manova napló-trilógiájának harmadik kötetét, a „Milchfrau von 011 a k r i n g"-et s úgy látom, hogy ezzel a kötettel, amely talán nem fog olyan szenzációt kelteni, mint amilyet a másik kettő világ­szerte keltett, válik teljessé és igazán hitelessé az el­ső két kötet minden epizódjának történeti hűsége is.. Mert a német férjével kiutasított Alja Rachmanova itt Bécs egyik proletárnegyedében éli le kiutasítottsága első éveit, mint egy kis tejesbolt bérlőszerű tulajdo­nosa. Keserves munkával kell fenntartania családja életét, amíg férje vizsgáit németül is leteszi az ér­vénytelen orosz diplomák után. És Alja Rachanova hajnalban kél, késő estig dolgozik s a kis tejesbolt­ban az ottakringi proletárház és a környék sok lakó­ja megfordúl, elsírja vagy elmeséli életét is így meg­

Next

/
Thumbnails
Contents