Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-04-01 / 4. szám - Szombathy Viktor: Az új Madonna

fehér arcával, kisfiával. Az én Madonnám! Az új Madonna!

Boldogan vetettem új vonásokat a deszkalapra. Az előbb még féltem, hogy tán kinevetnek különös ötletemért, mivel még soha Madonnát nem festett senki Isten szabad ege alatt, de bennem különös vágy égett, hogy egy egészen új Madonnát fessek, a magam gyarló mivoltjának himnuszát akartam valamiképen Isten dicsőségéül ajánlani. Fra Giuseppe alighanem bolondnak fog tartani és gunyja finom nyilaival támad rám, mosolyogni fognak rá a többiek is, esetleg meg is róhatnak szokatlan viselkedésemért, de én ezt a Madonnát akartam megfesteni, mert így láttam igazinak s lelkemből lélkezettnek.

„A kék ég Madonnája s az aranysugáré!" — így fogom elnevezni a képet.

*

Első napon nem járt arra senki, ahol festegettem. Feketerigók énekeltek csupán a cseresznyefa ágain, ők voltak a társaságom. Másnap azonban, javában elmélyülve a munkában, két beszélgető testvérem bukkant elő az árnyas út sarkán. Megütközve álltak meg, csodálkozva jöttek közelébb s hol a képemet nézték, hol a térdeplő asszonyt. Végre az egyik megszólalt:

— Különös,

nagyon különös!

Rájuk pillantottam. Az ég kékjét igazítgattam éppen s a szájamban tartott ecsetszár mögül duruzsoltam ki:

— Mit

különös?

— Te

is, Hilarius testvér, meg a képed is.

— Miért?

— kérdeztem harcrakészen, mert tudtam, hogy a vitatkozásnak s a végnélküli maovarázgatásoknak kezdete immár bekövetkezett s illően el is készültem rá.

Fráter Eusebius kinyújtotta a mutatóujját s fontoskodva magyarázta:

— Én

éppen járatlan volnék a festés művészetében, de sohasem hallottam volt, hogy valakit kertben, udvaron, két öreg fa alatt s nem valami műhelyszobában, vagy valami templomhajóban fessenek.

— Nem

vitatkozom veled, testvér, mert úgyis hiába magyaráznám, melyek voltak az okok, amelyek engem ide, a kék ég s az arany nap aló kihoztak.

— Talán

ettől az asszonyszemélytől félted magad odabenn? — kérdezte csufondárosan Eusebius, mert szabadszájú volt s kaján-indulatú. Nem a magyar nép