Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-04-01 / 4. szám - Szombathy Viktor: Az új Madonna
pája, messzi a kék hegyek, — ezek mind hiányoztak erről a képről valahogy. Akármennyire is hasonlított a múltkor meglátott leányhoz, mégsem ő volt. Hosszasan ránéztem, de minél inkább hasonlítgattam régi hasonmásával, ■— amelyet a verőfényen láttam, — annál inkább tudtam, hogy még ez sem az igazi Madonna, akit most akarok megfesteni. Nem ilyennek láttam, hiányzik mellőle a napfény, az ég kékje, a színpompa. Ez így fáradt női arc, nem pedig a múltkor megcsodált anya égi arca. Bármennyire is megpróbáltam, hogy emlékezetemből pótoljam a hiányzókat, nem lehetett, ecsetem elrajzolta a fényt, megszürkítette az árnyékot, minden másképen sikerült itt, a kis kápolnában. S ékkor elhatároztam, hogy megteszem azt, amit a muitkor Fra Giuseppének ajánlani akartam, ámde attól való félelmemben, hogy kineveti bohó ötletemet, nem szóltam neki semmit. Kint, a napsütésben, a kolostor fái alatt fogam megfesteni a képet! Új Madonna lesz, egészen új Madonna! Nem templomi hűvösségben, abiakvilágítástól fényesített Madonna-arc, hanem a szabadban festett, verőfényes, a napsugár glóriájától körüllebegett Madonna... Lázasan vittem ki a nehéz állványt a kolostor kertjének elhagyatott részébe. Az új felfedezés gyönyörétől alig tudtam szólni valamit a szegény leányasszonynak, aki még mindig itt térdelt, gyermekével, de most már az oltár felé fordulva, buzgó imádkozással. Megvártam, amíg felemelkedik. Kinn, a puha füvön, nagy, kék égi kupola alatt, pompázó virágok között térdepeltettem le ismét, örömöm átragadt őrá is és amint vidáman sürögtem-forogtam, megszólítani is mert: — Talán hideg van odabenn, Szentatyám, hogy ide kellett jönnünk? Elmosolyodtam az együgyű kérdésen, de feleltem azért: — Valóban. Ott benn hidegek a színek és az élet megdermedt a kőkockák között. Itt kinn ragyog a meleg élet s a szín. Talán akart még valamit kérdezni, mert arcán látszott, hogy nem értette, amit mondtam neki, de önkéntelen felkiáltásom csendre intette: — Madonna! Fel kellett kiáltanom. Most! Most, végre meg van az igazi Madonna, ahogy mindig láttam, elkéozeltem magamnak. Friss napsütésben, virágok között, halvány
