Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-04-01 / 4. szám - Pongrácz Kálmán: "Magunk revíziója"

lem világmagyarázó módjának beidegzését és az erkölcsi idealizmus életszemléletének kialakítását. Ennek a három iránynak azonban feltétlenül belső dillemákba kellett kerülniök az ifjúság lelkében, mivel tendenciájuk kibékíthetetlen ellenmondásban és ellentétben állott egymással. A nemzeti nevelés kizárólagossága az idealizmus egyetemességével s mindkettőnek ideológia jellege a természettudományos szellem materializmusvával került feloldhatatlan gombolyogba. Lehetetlen tehát, hogy ennek a széthúzó erőktől feszített nevelésnek sikerült volna egységes öntudatot, egységes egyensúlyozott lelkületet fejlesztenie... A nemzeti érzés nevelését a kritikátlanság tette irreálissá. A természettudományos nevelést világmagyarázatának pesszimizmusa és hitetlensége változtatta méreggé — eledel helyett. Az erkölcsi idealizmus propagandáját a nevelő nemzedék morális álorcájú életgyakorlatának hazugsága erőtelenítette frázissá és tette ellenszenvessé." A tények azonban kompromittálták és túlhaladták e fogalmaik régi értelmezését. Az új -nemzedék harmónia után tör s kilakulóban van benne az új kor lelkülete. Mi jellemzi ezt?: ..a nemzeti lélek és múlt kritikai szemlélete, világnézetek és magyarázatok helyett a tények ismerete és felhasználása; erkölcsi frázisok helyett az élet kérdéseivel szemben való gyakorlati állásfoglalás".. És az idősebb nemzedék?: „A nevelő nemzedéknek az a nagy erkölcsi feladata van önmagával szemben, hogy azokat a hatalmas valóságokat, amelyek az élet titokban működő, zajtalan, de ki nem csúfolható motorjai és duzzasztó gátjai, — egész nagyságukban újra realizálja és érvényesítse a saját életében, hogy aztán az ifjúság életében is örök szabályozókul állíthassa őket. Rend, egészség, ízlés, becsület, szeretet: jaj nekünk, hogy frázisokká koptak az életükben, de százszor jaj ezután, ha szabályozó hatalmukat vissza nem állítjuk a magunk és gyermekeink életében!"

*

Manapság, mikor a tájszempontok szellemi határainak kutatása történetírói feladattá vált, talán nem lesz érdektelen e tudományos irány jogosultságát egy páratlanul gazdag, színes és sokoldalú egyéniség lelki és szellemi világának tükrözésében szemléltetni. Makkai Sándor magyarságáról, kereszténységéről az eddigiekben is szóltunk külön-külön, azonban nem mu-