Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-03-01 / 3. szám - V. Z.: Nemzeti megujhodás, nemzeti önismeret
múltjával és jelenével foglalkozó tudományok megjelölésére. Az utóbbi évek munkája megvetette a Hungarológia alapjait, kijelölte az útat s most már a részletmunka feladata, hogy ezen az úton előrehaladva, a fölmerült kérdéstömeget egyenként feldolgozza. Az új szemlélet behatolt a nemzeti önismeret minden tudományágába, az átértékelés mentörtént s a haladás minden feltétele meg van. Vezetők vagyunk a turkológiában és mongológiában, illik hát, hogy a Hungarológia épületét emeljük. A budapesti Egyetemi Nyomda vállalta magára azt a nemzeti és tudományos missziót, hogy Hungarológia sorozatában közkinccsé teszi a nemzeti önismeret tudományos termékeit. Az első sorozatban Hóman- Szekfű nyolc kötetes magyar történelmét adta. A hatalmas vállalkozásnak eddig hiányzó harmadik kötetét a miniszteri munkájával túlterhelt Hóman Bálint nemrégiben fejezte be. Ezzel a sorozat teljessé vált, de a harmadik kötet még ki sem került a nyomdából s az Egyetemi Nyomda máris megjelentette a Hungarológia-sorozat második nagy vállalkozásának, a magyarság néprajzának első kötetét. A magyarság néprajza szellemi kapcsolatban van a magyarság történelmével, kiegészíti, szerves egységet alkot vele. Hóman Bálint így jelöli meg a két tudományág szerves kapcsolatait: „Az emberi történet az emberi lélek története. A historikus az emberi lélek szellemi és anyagi megnyilvánulásait s az éietnyilvánulásokban tapasztalható fejlődést vizsgálja. A néptudomány e megnyilvánulások egy csoportjának, a népiélek megnyilvánulásainak s az általuk jelzett fejlődésnek vizsgálatával foglalkozik. Az etnológus tehát minden ízében történettudományi munkát végez; ha élő intézményeket és jelenségeket tanúlmányoz, azokban is a történeti fejlődés jelenségeit látja." A nemzeti önismeretnek épen a néprajz a központi tudománya s ehhez kell a többinek is fordulnia alapelvekért és irányításért. A néprajz helyének kijelölésével rámutattunk egyúttal az új vállalkozás nagy nemzeti jelentőségére. Bizonyos, hogy az összefoglaló magyar néprajzzal már nem lehetett várni. A néprajzi múzeumok adatgyűjtése tömérdek kincset halmozott föl, elérkezett a legfőbb ideje, hogy e népi holmiknak az emberhez és
