Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-03-01 / 3. szám - V. Z.: Nemzeti megujhodás, nemzeti önismeret

sajátos környezetéhez való viszonyát megismerjük. Valahogy úgy érezzük: díszes tetőzet ez a munka s a tartó oszlopok meg falak még nem eléggé kiképzettek. Sok-sok részletkérdést kell még megoldani, sok irányban kell kutatni míg teljes lesz az épület. De egy analógia meggyőz az összefoglalás időszerűségéről és értékéről: Ratzel is akkor írta meg emberföldrajzi és politikai földrajzi nagy művét, amikor a részletmunkák még teljesen hiányoztak. Ma már a Ratzel állította tetőzet biztos alapokon nyugszik. A Magyarság Néprajza is áttekintést nyújt a tömérdek összehordott anyagon, tudományos megfigyelésen, először foglalja rendszerbe a magyar néprajz egész anyagát és így feltünteti a hiányokat, illetve a még megoldásra váró feladatokat. Ennek a munkának elvégzésével azután már sor kerülhet a magyar néprajz teljes szintézisére.

A néprajz feladata a népi hagyományok egybegyűjtése és megmagyarázása. A hagyomány kettős kultúrkincs: tárgyi és szellemi. Eszerint a néprajz is tárgyi és szellemi néprajzra oszlik. A kettő jelenségei természetesen sokszorosan összefüggnek egymással, mint a nép kerek világának együttes tényezői.

A néprajzi jelenségeknek ez a kettős tagozódása szabta meg a Magyarság Néprajzának két részre oszlását. A mű két kötetből álló első részé a tárgyi, a befejező két kötet a szellemi néprajzzal, az úgynevezett folklore-ral foglalkozik. Az első rész első kötete most jelent meg 435 folio-lapon, pompás kiállítású kötetben, gyönyörű, színes mellékletekkel és 1235 szövegközti ábrával díszítve.

A tárgyi néprajz az élelemre, öltözetre, hajlékra s a különféle ősfoglalkozásokra vonatkozó tudnivalókat tárja elénk. E főrészekhez kapcsolódik a tárgyaktól el nem választható, csupán velük együtt, érettük élő, díszítőművészetről szóló fejezet. Az első kötet a Viski Károly írta általános tájékoztatón kívül a táplálkozás (B á t k i Zsigmond), az építkezés (Bátki), a bútorzat (Viski), a fűtés (Bátki), a világítás (Bátki), a mesterkedés (Bátki) s a viselet (Győrffy István) kérdéseit öleli fel egy-egy részletesen kidolgozott tanúlmányban. Sokszínű és sokrétű anyag az, amit a tanúlmányok szerzői kidolgoztak, lelkiismeretes gondossággal, szaktudással összehordott anyagmozaikból épített munka, amely tanít, szórakoztat és nevel.