Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-03-01 / 3. szám - Színház - Doblhoff Lily: Zsolt Béla: A párizsi vonat

hoz nem értő új főügyészt. De nemcsak a szegény rokonok jelentkeznek, a város régi vezetői is egyszeriben felfedezik Kopjással való rokonságukat, estélyekre hívják és be akarják vonni a régi városi klikk-érdekszférába, hogy érdekeiket rajta keresztül is képviselhessék. A jószívű és hajlítható Kopjás István már-már megszédül a koncentrált ostrom pergőtűzében, már már megvásárolja a neki felajánlott villát, már már együtt úszik az árral, amikor a féltékenységtől is feltüzelt felesége egy hangos botrány árán megmenti attól, hogy az uralkodó pártnak elkötelezze magát. Kopjás az átmulatott mozgalmas éjszaka után szörnyű kiábrándulással ébred, odavész a hite, a bizalma, a biztonsága és le akar mondani állásáról, hogy hazamehessen a falújába gazdálkodni, hogy nyugalma legyen és ne kelljen féltenie a lelkiismeretét. A rokonok a lemondás hírére elszélednek, de ekkor hírül hozzák, hogy a város közönsége értesült az éjjeli botrányról és a polgármestert is lemondatta az ő javára, mert csak az ő feddhetetlenségében bízik. Erre a hírre az elszéledt rokonok is visszatérnek és mivel az alakok jellemében semmi drámai változás be nem állott, az az érzésünk marad, hogy a komédia akár újra is kezdődhetnék és ugyanúgy kellene végződjék egy újabb felfelé bukással, mint az első főügyészi széria végződött Kopjás István életében. Móricz Zsigmond új vígjátékától a regény ismerete nyomán egy Gogoly Revizorához hasonló szatirát vártunk, ami helyett egy alföldi város kitűnő keresztmetszetének zsánerképeivel kellett megelégednünk. Amit azonban a zsánerfestés területén kapunk, az elsőrangú móriczi művészet és sok derűs percet nyújt a közönségnek.

Az új Móricz darab sikerét elsősorban a kitűnő nemzeti színházi előadásnak köszönheti. A színház legjobb tradícióihoz tért vissza Móricz darabjának interpretációjában és az előadás kiforrottsága indokolttá, sőt sikerré tudta tenni a darab ilyen formában való színrehozatalát is. Kopjás István karakterében ugyan a szerző vígjátéki beállítása folytán nem tudjuk felismerni a hivatott purifikátort, azonban Pethö Attila mégis behízelgően kedves, könnyedén elhitető alakot formált a papucshős férj szerepéből és a darab legingatagabb alakjába valódi életet tudott vinni. A harcos és energikus feleség alakját pedig Somogyi Erzsi formálta meg olyan eredeti színekkel, hogy a puritán vidéki asszonytipusnak szinte hiánytalan karakterológiáját vonultatta fel úgy megjelenésében, mint játékában. A rokonok siserahadából Rózsahegyi ingyenélő nagybácsija és Vaszary Piroska hirthordozó vénaszszonya magasodott ki olyan erővel, hogy a siker egy részét szinte elragadták a főszereplők elől. Örültünk a szép, legapróbb szereplőkig is kitűnő előadásnak és Móricz Zsigmond zsánerképeinek is, ha nem is hallgathatjuk el darabjának hibáit s téves értelmezéseit.

PONANYI LÁSZLÓ.

ZSOLT BÉLA: A PÁRIZSI VONAT

(Bemutató a pesti Magyar színházban)

Zsolt Béla eddigi művei a pesti kispolgár-kerületekben és uccákban gyökereztek, abban a környezetben, amelynek legkisebb szellemi mozzanata is nagyon közel áll az író szívéhez. A „Párisi Vonat" is ebből a milliőből való és ha a legtöbb képe egy svájci szállodában pereg is le, szereplői egyetlen egy mozdulatukban, egyetlen egy lelki reagálásukban sem mások, mint éppen „pestiek". Ez a hűség, amellyel Zsolt Béla egy bizonyos szellemi és fizikai környezethez tartozónak vallja magát, nagy erőssége az írónak, de egyszersmind az a támadható felület is, melyet kritikusai szeretnek kihasználni ellene. Ameddig ebben a környezetben marad, alakjai élethűek, véresen élő minden cselekedetük. De ha tágabb horizontok alá ülteti át őket, mintha nem éreznék magukat a helyükön, mintha tapogatózva mozognának. Leó, az ügyefogyott, életet nem ismerő pesti „jó fiú", aki eljegyezte Jucit, Kardos bácsi leányát, mert az cégtársának a leánya, amikor lemarad arról a vonatról, amelyen Kardosékkal Párisba utazott, egv kis svájci hotelszobában szembe találja magát, az internacionális élet egy igéző, rejtélyes, sötét tragédia-légkört lehelő női tag-