Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-03-01 / 3. szám - Surányi Miklós: A merengő titán

tenni. Jellemző germán gondolat, amely mindig felbukkan, ha a germán élet válságát valaki meg akarja oldani. Wagner is azt hitte, hogy ha a művészet bayreuthi templomában a világ legjobbjai lelkűkbe szívják a Niébelung Gyűrűjének mithologiáját, akkor az élet jobb, emberibb, szebb és az isteni eszményhez hasonlatosabbá lesz. És mivel nagyon hitte ezt, mint valami próféta, vallásalapító zsarnok, vagy népvezér, tűzzel-vassal, kegyetlen erőszakkal meg is akarta valósítani fantasztikus tervét. Ezért volt olyan kíméletlen, erőszakos és önző, mint egy Mohamméd, vagy valamelyik mongol khán, vagy — hogy modern nyelven beszéljünk — mint egy bolseviszta diktátor, aki a saját képére akarja átformálni az emberiség tömegeit; nem csoda, ha némelyek az egzaltáltak közül Wagnerben valamiféle szocialista megváltót látnak, aki azért jött a világra, hogy lerombolja a tőke és a törvény hatalmát, és a felszabadult emberiség uralmát megalapítsa a földön.

Ez a magyarázat kielégítheti azt, aki Wagner némely propagandisztikus írását és a tetralógia köré font homályos társadalom-tudományi elméleteit nézi; ám rögtön kiviláglik a magyarázat elégtelensége, ha költeményeinek pesszimizmusát és a Wagner-féle hősök tragikumának megoldását vesszük szemügyre. Wagner maga és az általa alkotott mithologiai hősök azonban semmihez sem hasonlítanak kevésbbé, mint szocialista világmegváltóhoz, nietzschei Ubermenschekhez, vagy zordon fenségükben könyörtelenné vált bibliai prófétákhoz. A wagneri félistenek egytőlegyig letörnek és beleszelidülnek az önmegtagadás és a lémondás melankóliájába. Ezek mind halálra kész halhatatlanok és úgy váltják meg az emberiséget, hogy fájdalomtól megtisztult lelkűk tüzében elhamvadnak ők maguk, minden emberfeletti szabadságösztönükkel, életörömükkel és önző gyönyörvágyukkaí