Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-02-01 / 2. szám - Ismeretterjesztés - Stefáni Lajos: A technokrácia

gép mellett dolgozó munkás kevesebb fizikai energiával termel), a gyárak szaporodása több munkaalkalmat teremtett, a munkáscsalád fiatalabb (gyengébb fizikumú) tagjai is keresethez jutottak, a falu a város felé való útjában kultúrát vett magához és mikor a gyári keresetből otthon házat épített, azt magasabbra emelte, világosabbá tette, a szaporodó emberiség expanszivítása levezethető volt. A gépek terjedésével együttjárt a fizikai jólét emelkedése és a szellemi fejlődés. És együttjárt a gyáripar hódításával a tőke halmozódásának egészségtelen folyamata. A pénz régen „a fizetési eszköz" alakjában nagy szolgálatokat tett az embernek, a pénz, mint cél elpusztítja az embert. A tőke hatalomra tett szert, olyan hatalomra, melynek szelleme a kamat és profit kegyetlen érvényesülését követeli. A tőke új és tökéletesebb gépekben helyezkedik el a nagyobb profit (olcsóbb termelés) érdekében és a fölösleges munkásokat elbocsátja, kenyérnélkülivé teszi. A fejlődés egyik alapja a hitel (adósságrendszer). A verseny és a profit rákényszerítette a vállalatokat tökéletesebb gépek beszerzésére hitelbe. 10 év, 5 évi amortizációra. Az adósságok oly mértékben szaporodtak fel, hogy azok visszafizetése, sőt azok kamatának fizetése is lehetetlenné vált. Lehetetlenné, mert az 1929 .év volt az utolsó esztendeje a prosperitásnak és ma már, ahogy Arkright mondja: „aki prosperitásról beszél, azt gyanakodva nézi k".

Nem tartozik ennek a közleménynek a keretébe a termelés krízisének okait keresni, csak annyit, hogy a civilizáció terjedése mindenütt megépítette a gyári műhelyeket és a mind nehezebb külkereskedelem 'ákényszerítette a világ államait az autarkikus gazdaságpolitikára, aminek azután az a következménye lett, hogy az exportra épített ipari termelés elveszítette